Két házaspár találkozik a Prágából Budapestre tartó vonaton. Egymással szemben ülnek, és szinte azonnal szóba elegyednek, bár sosem találkoztak korábban. Ám jó mesélő és jó hallgatóság mindegyikük, és sok témát érintenek a több mint 7 órás úton. Hamar kiderül, hogy ugyanaz vonzotta őket Prágába. Nem szokásos turistaként érkeztek, nem a sör, nem a kulináris élvezetek, még csak nem is a helyi látnivalók vonzották őket a cseh fővárosba. Hanem egy koncert.
Mikor a vonat begördül a Nyugati Pályaudvarra, azzal int búcsút egymásnak a két házaspár, hogy gyakorlatilag nem nagy volt a valószínűsége annak, hogy egy nemzetközi vonatjáraton találkozzanak. Hogy mi tette ezt mégis lehetővé? Az a tény, hogy egy kazah kisfiú 5 éves korában elhatározta, hogy világhírű énekes lesz, azért, hogy megismertesse a világgal hazája nyelvét és kultúráját.
Ez a kisfiú ma már 27 éves. Elképesztő tehetséggel, hangi adottságokkal, zenei tudással és hatalmas munkabírással megáldott fiatal művész. 2017-ben Kínában egyetlen éjszaka alatt világszenzációvá vált, amikor az I Am Singer című műsorban a kanadai-francia Starmania című rockoperából elénekelt egy dalt, az S.O.S-t. A műsorban, amiben kínai sztárénekesek versenyeztek, talán senki sem jósolt sok sikert a meghívott, 22 éves kazah énekesnek, akit senki sem ismert. De csak addig, amíg énekelni nem kezdett. És, ahogy a mondás tartja, a többi történelem.
Dimash Qudaibergen Arnau elnevezésű turnéjának utolsó állomása Csehország fővárosába vitte a művészt és csapatát, és a világ minden tájáról érkező rajongókat is. Mi is azért tértünk vissza a párommal több év után Prágába a vonaton utazó egyik házaspárként, hogy őt lássuk végre élőben. A 2019-ben vásárolt jegyek eredetileg 2020 márciusára szóltak, de a pandémia közbeszólt, és kétszer kellett egy évvel eltolni a koncert időpontját.
De végre eljött 2022. április 16., és ott álltunk az aréna előtt egy lelkes magyar társasággal, a Dimash Dears Hungary (DDH) tagjaival. Nagy lelkesedéssel, hatalmas izgalommal, és még nagyobb boldogsággal. Az örömünket csak fokozta, hogy a csapatnak előző nap sikerült átadnia a DDH magyar termékeket tartalmazó ajándékát egyenesen Dimash kezébe, szeretetünk és hálánk jeléül.
Talán elcsépelt frázisként hat az, hogy "szeretetünk és hálánk jeléül", de messze nem az. Nem az, mert amit Dimash csinál, az több, mint zene. Több, mint művészet. A dalaival, előadói képességeivel, a személyiségével, az általa közvetített értékekkel olyan embereket hoz össze és kovácsol egy közös csoporttá, akik nélküle soha nem szereztek volna tudomást egymás létezéséről. Eltünteti a határokat nem csak országok, nemzetiségek és nyelvek között, hanem nemek és életkorok között is. Amiért szeretjük őt, és hálásak vagyunk neki. Rajongói, a Dear-ek egyetlen hatalmas, közös családot alkotnak, aminek családfője maga Dimash. De nem csak a feje, hanem a lelke is, a szíve, és a motorja. És ezt ő is tudja, hiszen ezzel búcsúzott a koncert végén: "You are my family!" A családom vagytok!
A koncert fenomenális volt. Dimash fáradhatatlanul, kifogyhatatlan energiával szinte felszántotta a színpadot. Hatalmas alázattal és odaadással szolgálta ki a közönséget. És a közönség élvezte a koncert minden egyes pillanatát. Dimash rövid üdvözlő beszédében azt kérte, hogy élvezzük vele együtt az estét. Kérnie sem kellett, hiszen minden igényt kielégítő élményben volt részünk. Dimash és csapata, a remek zenészekből és énekesekből álló DQ Band igazi zenei csemegét kínált a legfinomabb ínyencségekkel.
Ahogy a közönség már megszokhatta, modern hangszerelésű pop és rock beütésű dalok (Golden, Fly Away, Give Me Your Love, Battle of Memories, S.O.S, Be With Me, War and Peace, Let It Be, Screaming), lírai (If I Never Breath Again, Unforgettable Day, Give Me Love, Quiran Elim, Late Autumn/Ikanaide), majd a klasszikusabb hangzású, nagy ívű művek (Olimpico, Stranger, Ave Maria, Love of Tired Swans, Know, War and Peace), és folk dalok (Daidaidau, Durdaraz) váltották egymást, tökéletes harmóniát alkotva. Angol, olasz, kazah, orosz, francia, kínai és japán nyelven. A kazah dalokat a Dear-ek együtt énekelték Dimash-sal, ő pedig közös éneklésekbe vonta be a közönséget, sőt, még három szólamú kórussá is átalakította. A közönség pedig a tenyeréből evett.
Hogyan is lehetne másképp, amikor egy olyan karizmatikus előadó tárja ki a szívét és lelkét a nézők felé, aki a hatalmas, hét oktávot elérő hangterjedelmét arra használja, hogy érzelmeket fejezzen ki a dalaival, és érzelmeket váltson ki a közönségéből? Amikor egy olyan művész szórakoztatja a embereket, aki egyik pillanatban úgy áll a színpadon, mint egy - a szó legnemesebb értelmében vett - felsőbbrendű lény, és árad belőle a hang, míg a következő percekben együtt táncol a tánckarral, oszlopra mászik fel, hogy közelebb kerüljön a nézőkhöz, majd leveti a cipőjét, és futtában, zokniban csúszik át a színpad túlsó végébe. Aki egy születésnapos rajongónak, aki virágot visz neki a színpadhoz, elénekli a Happy Birthday-t. Aki az Unforgettable Day-t úgy akarja lezárni, hogy beleénekli, I love my Dears, de a Dears előtt valaki bekiabálja, hogy Dimash, mire ő elneveti magát, és a picit hibás angoljával közli, hogy "it's a very important, seriously moment", majd úgy zárja le a dalt, mint ha nem jött volna közbe semmi fennakadás.
Aki mindezt olvassa, és hisz a csillagjegyekben, az talán most bólogat, hiszen Dimash az Ikrek jegyében született. És fel is fedezhető benne a kettősség több téren is. A színpadon a profizmusból és önkontrollból eredő nyugodtság, mellette a felfokozott, energiától kirobbanó izgalmi állapot. A fiatal korát meghazudtoló bölcs világlátás, és a fiatalokra jellemző örök kíváncsiság. A monotonitástűrés, és a soha szűnni nem akaró mozgékonyság. A mély és a hihetetlenül magas hangok. A klasszikus éneklés és a rappelés. A tisztelet megadása minden embertársának, és az egyszerű kazah srác lazasága. A világ sorsáért aggódó művész, és a szabadság után vágyó fiatal.
Ez Dimash. Ez mind Dimash. És még sokkal több. Sokan mondták már előttem, hogy Ő nem csak egy magas hang. Hiszen sajnos sokan így azonosítják Dimash-t: "ja, az az énekes, aki olyan magas hangon énekel". Igen, az, hiszen ez tény. De ez így nem a teljes igazság, mert Ő messze nem csak az az énekes. És nem csak azért, mert a magas hangjai mellett ott vannak a mély baritonig terjedő hangjai. Hanem azért, mert komplex előadóművész, akire nem lehet nem figyelni. Akinek a megértéséhez ki kell nyitni nem csak a fület, hanem a szívet és a lelket is. Mint ahogyan ő teszi minden egyes dalával, amikor elmesél egy történetet, megénekel egy érzelmi állapotot, kitárja a szívét és lelkét, és odanyújta a közönségnek. Amikor a béke mellett emel szót, vagy amikor megölel egy gyereket, a karjába veszi, vagy odaadja neki emlékül a napszemüvegét.
Dimash sok fellépését és koncertjét néztem végig felvételről. Tátott szájjal, leesett állal csodáltam a tehetségét, a hihetetlenül magas energiaszintjét, és azokat a fantasztikus, szépséges hangokat, amik áradnak belőle. Csodáltam a mozgását, amivel segíti a hangképzést, és a kezével tett kecses mozdulatokat, mintha csak az ujjai is vele énekelnének. Néztem az arcát, amire az érzelmek kiülnek, és olvashatóvá válnak, mint ha csak egy könyvet lapoznék.
