2026. június 12., péntek

Amikor egy álom megvalósul... - Plácido Domingo és Dimash Qudaibergen Budapesten 2026.04.18.

Amikor egy ember régóta dédelgetett álma megvalósul, az hatalmas boldogság a számára. Amikor ennek az álomnak a megálmodója nem "csak egy ember a sok közül", hanem világhírű előadóművész, ezért sok-sok ember ismeri és nem csupán ismeri, hanem a rajongója, akkor ennek az álomnak a megvalósulása sokkal nagyobb örömöt hordoz magában. Nem százszoros, nem ezerszeres, hanem tíz-, sőt többszázezerszeres örömről beszélhetünk, különösen akkor, ha ez az álom a színpadon valósulhat meg. Olvass tovább, elmesélem, mire gondolok!

Dimash Qudaibergen vitathatatlanul korunk egyik legnagyobb énekes tehetsége. Igazi zseni, akinek minden sejtje magában hordozza a zenét, hiszen énekes-zenész családba született. Gyerekkorától arról álmodott, hogy a legnagyobbakkal állhasson színpadra, olyan énekeseket hallgatott, mint Plácido Domingo, Luciano Pavarotti, José Carreras, Freddie Mercury, Michael Jackson, Andrea Bocelli, Lara Fabian, Céline Dion, Stevie Wonder... Micsoda névsor! Dimash mára kiérdemelte, hogy a nevét ebbe a névsorba beillesszük, mert az ő több mint 7 oktávos hangterjedelme, szuggesztív előadói módja, műfajokon átívelő és műfajokat, stílusokat egyesítő repertoárja révén ott a helye a legnagyobbak között. 

Pavarottival, Mercuryval és Jacksonnal sajnos nem tud énekelni, mert már nincsenek közöttünk ezek a legendák, de énekelt már olyan dalokat, amiket tőlük hallhattunk, és nagyot alkotott minden esetben.

Drukkolok, hogy Stevie Wonderrel tudjon együtt dolgozni, és még inkább annak, hogy Céline Dionnal létrejöhessen egy duett. Nem csupán azért, mert fantasztikus lenne együtt hallani a hangjukat, hiszen két hihetetlen, egyedi, jellegzetes torokról van szó, és olyan előadókról, akik hatalmas lélekkel énekelnek, hanem azért is, mert Céline máig a kedvenc énekesnőm, és a közös alkotás azt jelentené, hogy Céline betegsége olyan fázisban van, ami lehetővé teszi számára az éneklést. 

Andrea Bocellivel többször találkozott Dimash és léptek is fel együtt, bár színpadi duettet még nem hallhattunk tőlük. Lara Fabiannal többször találkoztak már, kétszer énekeltek is együtt koncerten, legutóbb tavaly júniusban Londonban, ahol Dimash Lara koncertjén különleges vendég volt.   

Számomra, magyarként csodálatos, hogy a Három Tenor két máig aktív tagjával a magyar klasszikus zenei tehetségkutatóban, a Virtuózokban találkozhatott először Dimash, és a műsor felvétele alkalmával 2023-ban elénekelhette Domingóval Nadir és Zurga duettjét Bizet Gyöngyhalászok című operájából. Elmondása szerint nem egészen két napja volt a felkészülésre a helyszínen a nulláról, hiszen sosem énekelte az áriát (és bár ő nem említette, ám tény, hogy betegen, torokfertőzéssel érkezett Budapestre), de nem tudott nemet mondani a Maestro felkérésére. És milyen jól tette! 

A Virtuózok következő évadában pedig lehetőséget kapott arra, hogy José Carrerasszal is énekeljen, amikor Plácido Domingóval és a csellista Hauserrel a zsűri négy fantasztikus tagja előadta a My Way című, Frank Sinatra által világhírűvé tett örökérvényű dalt. 

Arra is lehetősége volt Dimash-nak, hogy Vietnámban együtt adjon koncertet Plácido Domingóval a Hanoi Operaházban, így már közönség előtt is énekelhetett a Maestroval, miután Szingapúrban a Virtuózok által szervezett Fiatal tehetségek és szupersztárok koncerten mindketten felléptek, de együtt nem énekeltek.

Ami azonban a legnagyobb formátumú közös fellépés volt, az a budapesti MVM Dome-ban 2026. április 18-án megrendezett Domingo-Hauser-Dimash koncert. Sajnos Hauser betegség miatt kénytelen volt lemondani a fellépést, de a teltházas koncert így is hatalmas sikert aratott. Gyönyörű volt, andalító, fergeteges, felejthetetlen, és bár Hauser nem lehetett jelen, volt, aki igazi showt csinált, mégpedig Dimash. És ebben nincs semmi meglepő. Aki követi a karrierjét, az tudja, hogy nem ismer lehetetlent: a koncertjein általában 7 nyelven énekel, pop, opera, rock, folkrock, rap, funky és jazz elemek is hallhatók a zenéjében, és nem csupán énekel, hanem játszik a kazahok kéthúros pengetős hangszerén, a dombrán, és bár sajnos ritkán, de zongorán is, és gyakrabban dobolni is szokott. Emellett táncol, a levegőből kötélen lógva érkezik a színpadra, kötélhágcsón felmászva és onnan lógva énekel, légiakrobatikát mutat be, megcsillogtatja taekwondo képességeit, hiszen több évig űzte a sportot... röviden, Dimash multifunkcionális előadó, igazi showman.

Az április 18-i esemény ritmusszekcióval kiegészített szimfonikus zenekarral kísért koncert volt. Dimash rajongói előre találgatták, hogy vajon milyen dalokat fog énekelni Dimash, mennyire lesz klasszikus zenei a koncert, ami gyönyörű és természetesen jól szolgálhatja Dimash nagy hangterjedelmét, de kötöttebb műfaj. 

A klasszikus jelző természetesen végig megmaradt, hiszen Plácido Domingo operarészleteket és stílusát tekintve klasszikus dalokat adott elő, és Dimash-sal közösen a mindenki által ismert olasz dalt, az O Sole Mio-t énekelték. Amit viszont Dimash énekelt, az is klasszikus volt: klasszikus Dimash. Mind a dalokat, mind az előadást tekintve. Ezerfokon égett, energikus volt, sugárzott az életörömtől és a büszkeségtől, hogy együtt léphet fel Maestro Domingoval és bemutathatja hangszeres zenész öccsét, Abilmansur Qudaibergent a nagyközönségnek, aki így szintén elmondhatja magáról, hogy 19 évesen egy legendával zenélt egy színpadon. Vagyis Dimash nem fogta vissza magát, kieresztette nemcsak a hangját, hanem az örömét és a pozitív energiáját is, amivel gyorsan az ujja köré csavarta a közönséget, és biztos vagyok benne, hogy nem csak a saját rajongóit, a Dear-eket, hanem azokat is, akik Domingo vagy Hauser miatt jöttek el. Kazahul, angolul, franciául és kínai mandarin nyelven énekelt, és a közös záródalt, a Besame Mucho-t spanyolul. Táncolt is, mert előadta a táncosokkal a Durdaraz jól ismert koreográfiáját, és bár a többi előadóhoz hasonlóan ő sem váltott fellépőruhát, maximum az átizzadt inget cserélte le magáról párszor, most sem állta meg, hogy a zakóját ne dobja ki a közönség közé, majd, általános derültséget kiváltva a csokornyakkendőjét is utána hajította volna, ha a makacs ruhadarab nem dönt úgy, hogy ő nagyon jól érzi magát a csinos, fiatal kazah énekes nyakában. Mivel megválni nem tudott tőle, pedig többen a segítségére siettek a színpadon, a klasszikus-szimfonikus koncertet átizzadt ingujjban, a meglazult, de őt el nem eresztő csokornyakkendőt masnival hátrafelé a nyakában lógatva fejezte be elégedetten, sugárzó boldogan. 

És ugyanezt éreztem én is. Egy felejthetetlen koncert részese lehettem, amiben egy legenda és a mai zenei világ egyik legkiemelkedőbb énekese csillogott. Egy olyan koncertet láthattunk, amin az egyik világsztár fellépő nem tudott személyesen részt venni, de a lejátszott három koncertfelvételén is átjött a zene és az előadói képesség hatalmas ereje. Érte is játszott a fantasztikus Budafoki Dohnányi Zenekar és énekelt Plácido Domingo, Dimash Qudaibergen, Plácido Domingo Jr., Jelena Dudochkin és Victoria Bulieieva, akivel Dimash úgy adta elő az Operaház fantomja lenyűgöző Fantom-Christine duettjét, hogy a szerző, Andrew Lloyd Webber is elámulna, mert így még talán sosem énekelték. És ha nem nézné, talán meg sem tudná mondani, hogy azon túl, hogy picit gyorsabb a tempó, van a végén egy kis csavar. Hogy mi, azt nem árulom el.... (Na, jó, elárulom, hiszen az egész MVM Dome látta: Dimash úgy csillogtatta meg benne saját szopránját, hogy nézni kell ahhoz, hogy az ember lássa is, nem Victoria énekel.) Hála és köszönet Pejtsik Péternek, aki az egész este zenei direktora volt, a Virtuózoknak és a Broadway Eventnek ezért a fantasztikus koncertért!

Az álmok megvalósulására visszatérve. Dimash több álma vált már valóra karrierje során, ezek közül több nálunk, Budapesten. Sok néző álma is valóra vált április 18-án, mert egyszerre láthatta Plácido Domingót és Dimash Qudaibergent koncerten. Sok Dimash rajongó álma volt, hogy hallja tőle a Fantom-duettet. Már csak az maradt hátra, amit többen felemlítettek a duett kapcsán: Dimash ezt egymaga is el tudná énekelni 😉 Ez így van, én is biztos vagyok abban, hogy Dimash képes a Fantom és Christine részét is elénekelni, hiszen az Olimpico című dala is valójában egy bariton-szoprán duett. De miért fosztanánk meg saját magunkat attól, hogy Dimash szuggesztív duettpartnerként adjon elő egy izgalmas, érzéki duettet egy nagyszerű és szép énekesnővel? 😇

Várjuk a hivatalos videókat és a végső koncertfilmet, amit a Virtuózok készít 👏 Addig is ajánlom mindenki figyelmébe azokat a hivatalos videókat, amiket a szervezők már megosztottak.


Domingo-Hauser-Dimash backstage | Első kézből - powered by Broadway Event


2026. január 2., péntek

2025...2026... Dimash-on innen és túl

Kedves "naplóm"... Régen jártam itt, régen írtam bejegyzést. Gyakran nekilendülök, de csak gondolatban, mert mindig elkanyarodok valamerre, és mást csinálok, így a gondolatot nem követi tett. Pedig annyi mindent tudnék és szeretnék mondani... itt is. Az idő nagyon gyorsan rohan, és elég lépést tartani a munkával, a család körüli eseményekkel, a Dimash Dears Hungary dolgaival, saját dolgaimmal, hogy mindig tolódik. A magánéletem dolgait nem igazán szoktam ország-világ elé tárni, hiszen azok a privát szférába tartoznak. Nem igazán osztok meg fotókat, mert nem a külvilág számára készülnek, és különben is, készült már rólam valaha jó fotó? Úgy értem, olyan, ami szerintem jó... 😉 Na, ugye?!

Miről is írjak most, ha már végre itt vagyok? Tekintsek vissza 2025-re? Igazad van, legyen! 

Hol is kezdjem? Hol máshol, mint Dimash Qudaibergen-nél. Hogy magamról is mondjak pár dolgot? Hiszen az imént mondtam, hogy a magánélet az privát szféra, és amúgy sem érdekelne senkit, mert unalmasan hétköznapi... Már amikor. De, igazából tényleg hétköznapi, már amennyire a normális, szerető családi légkör a kisebb súrlódásokkal együtt normális manapság. Sokszor belegondolok, hogy a mai világban már csak az a normális - ne feledd, csak kérdezem -, hogy ha mindent világgá kürtölünk, a közösségi médián keresztül éljük meg saját és a világ történéseit, megosztva mindig mindent, hol voltunk, mit ettünk, mit ittunk, kivel találkoztunk, mit vásároltunk, mit néztünk, kiről milyen pletykát olvastunk, és persze fröcsögünk politikai bejegyzések alatt magunkból kivetkőzve a másikat és annak felmenőit szidalmazva, kiadva minden dühünket, frusztrációnkat, gyűlölködve, utálva mindenkit, aki egy kicsit is másképpen gondolkodik, él, létezik...? Hát, szerintem nem. És erről ennyi elég is.

Szóval, a mi hétköznapi családi életünkről, mert akkor beszélek erről egy kicsit, mielőtt Dimash-ról szólok egy-két szót. Dolgozunk. Mi, papa, mama, gyerekek... Nem, ez csak a Mézga családban van így, mi apa, anya és lányok vagyunk. Immár felnőtt lányok. És dolgozunk, ingajáratban természetesen, férjemmel reggel 6 után indulás, este 7 körül érkezés. Na, ugye, hogy ez unalmas? Mármint olvasni, de ne panaszkodj, én szóltam! Amúgy csinálni is az. Fiatalabb lányom cifrázza azért, mert ő nem csak Pestre ingázik. Sőt, nem is Pestre, hanem Budára, mert ott dolgozik. Igen, egyszerűbb lenne, ha azt mondanám, hogy Budapest, igazad van. De már többször jutottam arra, hogy talán csak azok hívják teljes nevén a fővárost, akik nem ott élnek és/vagy dolgoznak, vagy pedig hivatalos minőségében említik, esetleg másnak írnak róla, például hogy bemutassák a helyet. De elkalandoztam... szóval, fiatalabb lányom cifrázza, mert ő a hét közepét Debrecenben tölti az egyetemen, mesterdiplomát csinál idén (most írtam le először 2026 kapcsán, és furcsa módon nem hangzik ... ööö ... furcsán). Hétfőn és pénteken tanít estig Budán, onnan haza, kedd-szerda-csütörtök egyetem Debrecenben, és minden nap végeláthatatlan gyakorlás. Mert zenész. És okleveles gitártanár. Na, ez az igazán fárasztó. Persze, tudom, hogy vannak, akik gyárban, fizikai munkát, meg három műszakban, meg a földeken... de mindenki azt tudja igazán, amit saját bőrén tapasztal vagy közvetlen környezetében nap mint nap tanúja. Azért, mert elmondom, hogy ez mennyire emberpróbáló, nem kicsinyítem le mások saját munkáját. De aki azt mondja, hogy a zenész lét nem fizikai munka, az nem fogott még órákon keresztül hangszert a kezében, nem ült hangszer mellett játszva, nem énekelt. És nem járt masszőrhöz, hogy segítsen az izmainak, ízületeinek, mert a kényszertartás miatt tönkremegy mindene, és a masszőr is csak les, hogy húúú... De az eredménye, mármint a zene, a művészet eredménye gyönyörű. Lehet, hogy nekik "csak" munka, de a befogadó közönség számára csoda. Kicsit elkanyarodtam, igen, elnézést. De ne feledd, hogy a zene a "befogadó közönség számára csoda", jó? 

Szóval, van a munka. Hogy szeretem-e? Ezt inkább hagyjuk... Van a család, amit imádok. A közös programok, vagy épp a közös punnyadás, ami olyan jó! Tudod, mit kaptam a szülinapomra? Már nem a legújabbra (nem, nem a legutolsóra, mert reménykedem még cirka legalább ennyiben), hanem az eggyel korábbira. Szóval, az volt az ajándékom férjemtől és két lányomtól, hogy minden hónapban kaptam egy levelet tőlük. Borítékban, igazi levelet. Nem, nem adták fel postán, kézbe kaptam. Nos, mindegyik levélben, reflektálva valamire, amit szeretek, vagy éppen olyan dologra, amit szeretnék megtenni, kaptam egy vagy épp több feladatot. Nem is igazán feladatot, mert mind jó móka volt. Gyertyaöntés. Más nemzet ételének megfőzése. Kirándulás. Cirkusz...nem, nem csinálni, hanem elmenni, beülni, megnézni. Kolodko szobrok felkutatása. Mozizás. Társasjátékozás. Adventi vásárokat bejárni. Firenzébe elmenni! El is mentünk.. Persze arról nem volt szó, hogy törött lábbal kell hazajönni, ezt én magam rendeztem bele, na meg az a fránya lépcső. Hogy páromat idézzem: "Elviszlek romantikázni Firenzébe, erre félrelépsz?!" 😀 Hát, igen, humor nélkül minden nehezebb lenne. Szerencsére nálunk a humor, a viccelődés, még ha néha a másik bőrére is megy, erősen jelen van. Vagyis jókat röhögünk, boldog könnyekig, hasfájásig. Ha bizonyítékot szeretnél, hogy a feladatokat teljesítettem, akkor tessék! Mindent meg kellett örökítenem fotókkal, amiket lányom begyűjtött és fotókönyvet készített belőlük. Ha végig akarod lapozgatni, akkor el kell jönnöd hozzám látogatóba. Várlak!😊

Mit hozott még 2025? Hm...covidot, szokás szerint decemberben. Na, jó, az elsőt októberben nyaltam be, de a másodikat és a harmadikat decemberben. 2023-2024-2025 sorban. Idén már nem szeretném, köszönöm! Bár, ha azt vesszük, hogy három a magyar igazság, egy a ráadás...

Miről is, miről is... Oh, igen! Képzeld, lehet, hogy idén igazi író leszek 😱 Mármint valódi... már, ha az, hogy megjelenik egy regényem könyv formájában, kézzel fogható valójában, azt jelenti! Végre ebben is kiteljesedhetek a munka mellett, család mellett, a Dimash Dears Hungary admin dolgai mellett és a barátaim mellett. Velük együtt. Mert szerencsére csodálatos embereket adott a sors, a családom mellett olyan barátokat kaptam, akikkel minden egyes együtt töltött perc ajándék💖

És ajándék minden alkalom, amikor Dimash új dallal, videóval, fellépéssel lep meg, láthatom őt koncerten, mert a személyisége magával ragadó, a zenéje egyedi, a befogadó közönség számára csoda... emlékszel még, ugye? Számtalan szép élménnyel gazdagodtam általa ismét, már rögtön 2025 elején, amikor másodszor vett részt zsűritagként a klasszikus zenei magyar tehetségkutató műsorban, a Virtuózokban. 2023-ban már valóra vált Budapesten egy gyerekkori álma, amikor Plácido Domingoval, gyerekkorától fogva egyik példaképével énekelhetett, és együtt zsűrizhetett. Tavaly pedig azt is láthattuk, ahogyan a legendás három tenor egy másik tagjával, José Carrerasszal is együtt énekelt: a Frank Sinatra által örökzöld dallá tett My Way-t adták elő ők hárman együtt, Hauser csellókíséretével. És idén ismét láthatom Dimash-t élőben! 2026. április 18-án az MVM Dome-ban lép fel a Domingo-Hauser-Dimash közös koncerten! DHD. Csak két nevet kellene megfordítani, és egyből DDH lesz, mint a Dimash Dears Hungary 😍 


A Dimash Dears Hungary háza táján is sok szép esemény részese voltam. DDH találkozó májusban Dimash születésnapja alkalmából, megalapítottuk a Zenével a Barátságért Egyesületet, egy olyan non-profit szervezetet, amellyel jótékonysági kampányokat tudunk indítani és ilyenek kampányokhoz csatlakozni. Első ilyen akciónk az ENSZ-IOM globális jószolgálati nagykövet Dimash által meghirdetett kampány, amivel a nemzetközi szervezet munkáját támogattuk. 

Dimash születésnapja kapcsán gyönyörű dolog történt! Érdeklődtem a DDH nevében a Virtuózoknál, hogy lehetséges-e és milyen formában egyéni versenyzőt támogatni, de kiderült, hogy akinek segítettünk volna új hangszerhez jutni, már megkapja mástól. És akkor jött a kérdés, hogy támogatnánk-e egy zenei felvételt, amiben a fiatal Virtuózok Dimash saját szerzeményét játszanák el, és születésnapja alkalmából ezt a felvételt kapná, a fiatal tehetségek pedig stúdiófelvétel élményével gazdagodnának. Tökéletes ajándék volt, és gyönyörű volt Dimash reakciója. Nagyon hálás vagyok a Virtuózoknak és mindenkinek, aki támogatta ezt a kezdeményezést 💝

2025-ben nem jutottam el Dimash koncertre, de nem azért, mert nem volt. Bármelyik európai koncertjére el tudtam volna menni, de idősebb lányom szívműtét előtt áll, aminek időpontját a kórház 2025 végére vagy 2026 elejére ígérte. A bizonytalan helyzet miatt nem volt kérdés, hogy hol a helyem. De persze még nem mondtak semmit, így nem csak a műtét, hanem számomra az élőben megtapasztalt Dimash élmény is kimaradt tavaly. De idén pótolom, és Maestro Domingot is látni-hallani fogom végre élőben, és Hauser is felkerül a lista "teljesítve" részére. Volt olyan koncert 2025-ben is, bár nem bakancslistás élmény, amivel kacérkodtunk egy ideje, de bár ne tettük volna! Nem mondom meg, kinek a koncertje volt, azt sem, miért nem jött be, legyen elég annyi, hogy legalább jobban megismertem az MVM Dome-ot belülről is, ami viszont tetszett😜

Miről is írjak még, kérdezem Ödönkét. Hogy kicsoda Ödönke? A Karácsonyfa, "aki" itt illatozik mellettem. Mert van neve. Volt már Kálmánunk, sokszor, mert ő egy gyönyörű műfenyő, akit idén az udvaron állítottunk fel, és aki ma reggel sajnos elhasalt, mert kicsit széllel bélelt a kerti pavilon. Volt Bonifácunk és Töhötömünk. És most itt van Ödönke, egy gyönyörű, több mint 220 cm magas ezüstfenyő. Nincs abban semmi különös, hogy nevet adunk a karácsonyfáknak, nálunk a kocsinak is van neve, sőt, még a mosogatógépnek is. Ő itt Ödönke. Kicsit szúrós, ám illatos és gyönyörű. 


Ő pedig a kedvenc karácsonyfadíszem. Picit már elszíneződött, máshol picit megkopott és ragasztásra szorult, de már benne van a korban, elmúlt 40 éves. Anyu vette, és én úgy emlékszem rá, mintha csak tegnap lett volna. Elmentünk együtt az ABC-be, és ott volt ez a dísz. És egy másik, még szebb, sokkal nagyobb, vékonyfalú, világos aranyszínű-narancsos, festett, hatalmas üveggömb. Becsomagolták mindkettőt selyempapírba, Anyu a vásárolt dolgok tetejére tette a szatyorban, óvatosan... de mikor itthon kibontottuk, a nagy gömb darabokra volt törve. Érdekes, hogy ma is emlékszem rá, pedig alig egy percre láttam. És Anyu arcára is, amikor meglátta. Hogy összetört... De ez a télapós dísz azóta is megvan, és minden évben központi helyre kerül a karácsonyfán. Talán Anyu is látja odafentről mindig és mosolyog 💔


Persze sokkal több dolog történt 2025-ben, nyaralások, tágabb családdal, barátokkal együtt töltött napok, ünnepek mind-mind gazdagították az évet széppel, jóval. Ami nem volt szép és jó, azt pedig el kell felejteni! 

Olvastam több könyvet, amellett, hogy írom is a következő saját regényemet. Ha egy könyvet kellene ajánlani másnak, az Hiragi Szanaka - Az elveszett emlékek lámpása című regénye lenne, ami pontosan arról szól, amit én is vallok: ne várjunk arra a bizonyos A NAGY boldogságra, mert a hétköznapi kis apróságok szépítik meg az életünket, és formálnak, határoznak meg minket. A nagy boldogság, a boldog élet sok kis csodából szövődik, csak ismerjük fel mindet egyesével. 

Jó egészséget kívánok mindenkinek 2026-ban, teljen békésen, jólétben az új év, és legyen mindenkinek sok-sok apró csoda-boldogságban része!