Még tart az Olimpia, és azt hiszem, nincs olyan jóérzésű ember, akit ne töltene el büszkeséggel a sportolóink teljesítménye. A kitartás, a küzdeni vágyás és tudás, a nem csak sportolói, hanem emberi nagyság, ami jellemzi őket, büszkévé tesz, mert nem csak maguknak, hanem Magyarországnak is dicsőséget szereznek.
Eddig hét aranyérem van Magyarország neve mellett, három ezüst és három bronz: az úszás, a vívás (párbajtőr és kard), a kajak-kenu és az atlétika (súlylökés) hozták az érmeket.
Csodálatos érzés szurkolni, majd nézni a díjátadó ceremóniát, összeszoruló torokkal hallgatni a magyar Himnuszt, ugye?
De ahogy összeszorul a torkom a dobogó legfelső fokán álló hőseink láttán, úgy szorul össze a szívem, ha azt látom, hogy valaki(k)nek nem sikerül valóra váltania az álmot, mert volt jobb, erősebb, gyorsabb, vagy volt egy szubjektív bírói döntés, vagy egyszerűen csak nem úgy jöttek össze a dolgok. Nagyon tisztelem a sportolókat, magyarokat és más nemzet szülötteit egyaránt, mert amit tesznek a sikerért, esetenként néha csak egy-két percig tartó olimpiai szereplésért, az embertelen.
És pont ezért jön egy újabb DE!
Mert mindig előbújnak az önjelölt szakértők, akik fröcsögnek, kígyót-békát kiabálnak és írnak le online oldalakon, ha valakinek nem sikerül, mert elmarad a tőle "megszokott" teljesítménytől, nem hozza az előre megjósolt eredményt. És nem értem. Biztos van minden sportágban országos, illetve globális lista arról, hogy hány igazolt sportoló van nyilvántartva. És közülük csak kevesek indulhatnak az Olimpián, miután előzetesen kivívták az indulás jogát. Már önmagában kijutni egy csoda, legalábbis szerintem.
Persze nyilván vannak elvárások, és mindenki másképpen ad hangot a csalódásának, ha valaki nem úgy szerepel, mint ahogy szerettük volna, de én nem tudok rosszat mondani egy - esetenként többszörös világbajnok, Európa bajnok, olimpiai bajnok - sportolóra vagy csapatra sem, ha most nem úgy sikerült az olimpiája, mint máskor, vagy mint ahogy bárki is képzelte. Neki(k) fáj a legjobban ez, ebben egészen biztos vagyok. Az én szívem pedig értük fáj. Ne bántsuk, hanem tiszteljük, szeressük őket!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése