2017. május 14., vasárnap

Eurovízió 2017, a győztes... - Eurovision 2017, the winner is...


Több év óta az idei Eurovíziós dalfesztivál volt az első, amikor nem hallgattam meg előre a dalokat. Nem a meglepetés erejét vártam, egyszerűen idő és kedve hiányában nem foglalkoztam most nagyon a történettel, csak a magyar dal külföldi fogadtatására kerestem rá itt-ott. Így teljes elfogultság nélkül hallgattam a döntőben a dalokat, és meg kell mondjam, hogy nem voltam lenyűgözve. 

A verseny idei mottója az Ünnepeljük a sokszínűséget volt, egy teljesen átlagos szlogen, ami lehet totál üres, de meg lehet tölteni számtalan tartalommal is akár. Nekem leginkább azt jelentené egy össze-európai dalversenyen, hogy minden ország hozza a saját zenei tradícióit és kultúráját, saját anyanyelvét, és mutassa meg, hogy mennyi szépséget rejt magában a zene világa, ami sokszínűsége mellett mégis egyetemleges nyelve az emberiségnek. Őszintén szólva ez nem igazán sikerült szerintem az idei döntőben, kevés kivételtől eltekintve. Minden elfogultság nélkül mondom, hogy Pápai Joci Origo című dala volt a kevés kivétel egyike, amelyik szerintem megfelelt a mottónak, ha a saját gondolatmenetemet követem 😃 
De persze elég, ha csak azzal támogatjuk meg a mottó rejtett mondanivalóját, hogy a zene nyelvén fejezik ki a dalok az emberi lélek számtalan rétegét, örömöt, bánatot, lelkesedést és életszeretetre való buzdítását. Szóval, ne legyek elégedetlen!

Több erős és/vagy szép hangú női versenyző volt a döntőben, akinek a hangjára felkaptam a fejemet, így például az Egyesült Királyság vagy Belgium küldötte nagyon tetszett, de jó volt a fiatal ausztrál fiú dala és hangja is. De csak egy dal volt, amire az első hangoktól oda kellett figyelnem, mert elvarázsolt, és amit üdült vigyorral az arcommal hallgattam végig, és ez a portugál dal (Amar Pelos Dois) volt. Melankolikus, megnyugtató, puha, meleg érzéssel töltött el a dal, az előadó, Salvador Sobral egyedi, egyszerű, de kifejező előadásmódja pedig erősítette ezeket az érzéseket. Más volt, mint a többi dal, egyedi, mint Pápai Joci magyar-roma dala, vagy a román jódlizós versenydal, illetve a horvát pop vs. klasszikus dal kombója. Salvador, aki a hírek szerint szívátültetésre vár, egy dolgot egészen biztosan elmondhat: a szíve tele van zenével.

Számomra nem okozott meglepetést, hogy Portugália lett a győztes és jövőre ő rendezheti a versenyt. Talán azért, mert most, valami véletlen folytán a saját ízlésvilágom találkozott Európa akaratával, ami az Euróvízió történetében egyedülálló 😃 Gratulálok Salvadornak és természetesen Pápai Jocinak a nyolcadik helyhez!




This year was the one for years, when I didn't listen to the contestants' songs. I didn't looking for surprise; actually I had no time or mood for it. I just searched opinions about the Hungarian song here and there. So I listened to all of the songs in the grand finale, and I have to say I was not impressed...I am still not impressed at all.

This year the slogan of the Eurovision has been "Celebrate Diversity", which is totally mediocre, it can actually be empty, but at the same time it can be filled with numerous contents. 
For me it would mean in a pan-European song contest, that all of the countries bring their own musical traditions and cultures and own native languages, and they actually show the many beauty of the music that is universal language of the humankind. In my opinion it didn't succeed this time apart from few exceptions. Without prejudice Pápai Joci's Origo was one of the rare exceptions last night that has been complied with the slogan, if I follow my contexture 😃
But of course it is enough if we think of the meaning of the slogan as the songs represent the layers of the human soul, the joy, sadness, enthusiasm and exhilaration. So, no need to be displeased, right? 

There were many strong and/or beautiful female voices in the finale, for example I liked the contestant of UK or Belgium, and the young Australian boy's song and voice has been good as well. But there was one song only that I had to listen to eagerly from its very first notes with a big smile on my face, because it enchanted me totally. This Portuguese song (Amar Pelos Dois) filled me melancholic, calming, warm feelings, and the performer, Salvador Sobral's unique, simple but expressive delivery kind of intensified all of these feelings. It has differed from the other songs, it has been unique like Pápai Joci's Hungarian-Romany song, or the Romanian yodel, or the Croatian pop vs classical combo. They say that Salvador who has been waiting for heart transplantation, but he can state one thing for sure: his heart is full of music.  

For me it is not surprise that Portugal has been the winner this year and will organize the Eurovision in 2018. Maybe because once in the history of the Eurovision song contest my own taste matches with the will of Europe and this is standalone 😃 Congratulations to Salvador, and of course to Pápai Joci for place 8th!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése