Száz év nagy idő. Ennyi idő alatt megváltozik a világ rendje, hatalmak buknak el és születnek, háborúk érnek véget és indulnak újak, emberek dicső vagy kevésbé dicső tetteit harsogja a világ, vagy felejti el örökre. Vannak dolgok azonban, amik halhatatlanok, folyamatosan jelen vannak, és amiket nem lehet eltiporni, elfelejteni, mert szükség van rájuk. Ilyen a művészet is. Sok-sok ága közül szerintem talán a zene az, ami a legtöbb érzéket meg tudja érinteni egyszerre. Egyszerre szól a fülhöz, a lélekhez, a szívhez, az értelemhez és érzelemhez. Josh Groban fiatal amerikai énekes, zeneszerző, egyik kedvenc előadóm mondta anno, hogy "Ha van valami, ami állandó ebben a világban, az a zene ereje - If there is one thing that is constant in this world, it is the power of music. Találó...
Kálmán Imre 1915-ben olyan operettet írt, ami szintén magában hordoz egyfajta állandóságot. Sokan sok helyen elmondták már, hogy az operett-statisztikusok szerint nincsen a napnak olyan perce, amikor fel ne csendülne a Föld valamely pontján A Csárdáskirálynő egyik vagy másik dallama. A Churchill-nek tulajdonított idézet szerint mondhatjuk, hogy "Csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok", de én kötekedés nélkül hajlandó vagyok elhinni az állítást, mert Kálmán operettjének sikere a mai napig töretlen. Részemről: hála égnek! Mert én szeretem, és vannak ezzel még így sokan szerintem. A lényeg, hogy ne töltekezzünk túl belőle, mert a jóból is megárt a sok :)
A darab ebben az évadban is szerepel a Budapesti Operettszínház repertoárján, és a budapesti Balassi Intézet is felkarolta a művet, hogy a centenárium alkalmából koncertsorozatot szervezzen az Operettszínház művészeinek előadásában. Ennek első állomása az intézetben volt január 7-én, amelynek főigazgatója, Hammerstein Judit elmondta köszöntő beszédében, hogy a többi helyszín Bécs, Moszkva, Varasd, Brüsszel és Delhi.
A koncert remek keresztmetszetet adott a darabról az Operettszínház zenekarának kvintettje és szólistái (Lévay Enikő - Szilvia, Szendy Szilvi - Stázi, Dolhai Attila - Edvin, Szabó Dávid - Bóni) előadásában. Jó volt látni a színészeket, hogy a dalokra lecsupaszított darab esetében is birtokolják a szerepüket, és belebújnak a színházban általuk alakított karakterüknek nemcsak a ruhájába, hanem a bőrébe is. A legfiatalabb előadó mind valós korát, mind az előadásban való jártasságát tekintve Lévai Enikő volt, aki csak nemrég debütált Szilviaként, így - talán ezért, talán másért – esetenként érezni lehetett némi hangi és jelenléti bizonytalanságot nála, ami feltűnt a többiek összeszokottsága és rutinossága mellett. Ide kívánkozik, hogy amikor tavaly tavasszal a Viktória címszerepében láttam Dolhai Attila oldalán a színházban, Enikő megnyert mind hangilag, mind a karakter megformálását tekintve, és csalódásra most sem adott okot.
Szilvia belépőjétől a Jaj, mamám-ig minden dal elhangzott, amit a végzet asszonya sanzonett, Szilvia és szerelme, a – néha félszegen is – délceg Edvin herceg, és az ő menyasszonya, a pajkos Stázi, valamint a csélcsap agglegény, Bóni énekelnek a darabban; így volt dráma és mély érzelem, és - természetesen - móka és tánc is. Egyik kedvenc jelenetem a bohókás Hurrá, hurrá kvartett, ami most is jókedvet hozott. Szeretem, amikor nem csak az éneklésre használatos izmait dolgoztatják meg a primadonnának és a bonvivánnak, hanem betársulnak a szubretthez és a táncoskomikushoz, hogy együtt bolondozzanak és táncoljanak. Hiszen hiába teszik ki a szívüket-lelküket és énekelnek nagyokat, a tejfölt mindig elhalásszák a mókázó "vidámék", így jár a "drámázóknak" is ez kis könnyedség, nem igaz?
Az elhangzott dalok:
Szilvia belépője - Lévai Enikő
A lányok, a lányok, a lányok angyalok - Szabó Dávid
Egy a szívem, egy a párom - Lévai Enikő, Dolhai Attila
Jaj, cica... - Szabó Dávid
Az asszony összetör - Lévai Enikő, Dolhai Attila, Szabó Dávid
Kigyúlnak a lámpák, a fény ragyog... - zenekar
Minden éjjel önről álmodom - Dolhai Attila
Mint szerelmes fecskepár - Szendy Szilvi, Dolhai Attila
Emlékszel még? - Lévai Enikő, Dolhai Attila
Hurrá, hurrá - Lévai Enikő, Szendy Szilvi, Dolhai Attila, Szabó Dávid
Hajmási Péter, Hajmási Pál - Dolhai Attila, Szabó Dávid
Te rongyos élet - Szendy Szilvi, Szabó Dávid
Táncolnék a boldogságtól - Lévai Enikő, Dolhai Attila
Jaj, mamám... - Lévai Enikő, Szendy Szilvi, Dolhai Attila, Szabó Dávid
Szép, egyben vidám este volt, külön jólesett házassági évfordulós lelkünknek. Elmondhatjuk, hogy mint szerelmes fecskepár, mi már fészket építettünk, és azóta is egy a szívünk és egy a párunk, ami miatt akár táncolhatnánk is a boldogságtól. Persze, ez így kissé szirupos, de üsse kavics, kell az operett a privát életben is, úgyis olyan sok a dráma körülöttünk!
A videókat nem én készítettem, köszönet értük a feltöltőnek:
Kálmán Imre 1915-ben olyan operettet írt, ami szintén magában hordoz egyfajta állandóságot. Sokan sok helyen elmondták már, hogy az operett-statisztikusok szerint nincsen a napnak olyan perce, amikor fel ne csendülne a Föld valamely pontján A Csárdáskirálynő egyik vagy másik dallama. A Churchill-nek tulajdonított idézet szerint mondhatjuk, hogy "Csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok", de én kötekedés nélkül hajlandó vagyok elhinni az állítást, mert Kálmán operettjének sikere a mai napig töretlen. Részemről: hála égnek! Mert én szeretem, és vannak ezzel még így sokan szerintem. A lényeg, hogy ne töltekezzünk túl belőle, mert a jóból is megárt a sok :)
A darab ebben az évadban is szerepel a Budapesti Operettszínház repertoárján, és a budapesti Balassi Intézet is felkarolta a művet, hogy a centenárium alkalmából koncertsorozatot szervezzen az Operettszínház művészeinek előadásában. Ennek első állomása az intézetben volt január 7-én, amelynek főigazgatója, Hammerstein Judit elmondta köszöntő beszédében, hogy a többi helyszín Bécs, Moszkva, Varasd, Brüsszel és Delhi.
A koncert remek keresztmetszetet adott a darabról az Operettszínház zenekarának kvintettje és szólistái (Lévay Enikő - Szilvia, Szendy Szilvi - Stázi, Dolhai Attila - Edvin, Szabó Dávid - Bóni) előadásában. Jó volt látni a színészeket, hogy a dalokra lecsupaszított darab esetében is birtokolják a szerepüket, és belebújnak a színházban általuk alakított karakterüknek nemcsak a ruhájába, hanem a bőrébe is. A legfiatalabb előadó mind valós korát, mind az előadásban való jártasságát tekintve Lévai Enikő volt, aki csak nemrég debütált Szilviaként, így - talán ezért, talán másért – esetenként érezni lehetett némi hangi és jelenléti bizonytalanságot nála, ami feltűnt a többiek összeszokottsága és rutinossága mellett. Ide kívánkozik, hogy amikor tavaly tavasszal a Viktória címszerepében láttam Dolhai Attila oldalán a színházban, Enikő megnyert mind hangilag, mind a karakter megformálását tekintve, és csalódásra most sem adott okot.
Szilvia belépőjétől a Jaj, mamám-ig minden dal elhangzott, amit a végzet asszonya sanzonett, Szilvia és szerelme, a – néha félszegen is – délceg Edvin herceg, és az ő menyasszonya, a pajkos Stázi, valamint a csélcsap agglegény, Bóni énekelnek a darabban; így volt dráma és mély érzelem, és - természetesen - móka és tánc is. Egyik kedvenc jelenetem a bohókás Hurrá, hurrá kvartett, ami most is jókedvet hozott. Szeretem, amikor nem csak az éneklésre használatos izmait dolgoztatják meg a primadonnának és a bonvivánnak, hanem betársulnak a szubretthez és a táncoskomikushoz, hogy együtt bolondozzanak és táncoljanak. Hiszen hiába teszik ki a szívüket-lelküket és énekelnek nagyokat, a tejfölt mindig elhalásszák a mókázó "vidámék", így jár a "drámázóknak" is ez kis könnyedség, nem igaz?
Az elhangzott dalok:
Szilvia belépője - Lévai Enikő
A lányok, a lányok, a lányok angyalok - Szabó Dávid
Egy a szívem, egy a párom - Lévai Enikő, Dolhai Attila
Jaj, cica... - Szabó Dávid
Az asszony összetör - Lévai Enikő, Dolhai Attila, Szabó Dávid
Kigyúlnak a lámpák, a fény ragyog... - zenekar
Minden éjjel önről álmodom - Dolhai Attila
Mint szerelmes fecskepár - Szendy Szilvi, Dolhai Attila
Emlékszel még? - Lévai Enikő, Dolhai Attila
Hurrá, hurrá - Lévai Enikő, Szendy Szilvi, Dolhai Attila, Szabó Dávid
Hajmási Péter, Hajmási Pál - Dolhai Attila, Szabó Dávid
Te rongyos élet - Szendy Szilvi, Szabó Dávid
Táncolnék a boldogságtól - Lévai Enikő, Dolhai Attila
Jaj, mamám... - Lévai Enikő, Szendy Szilvi, Dolhai Attila, Szabó Dávid
Szép, egyben vidám este volt, külön jólesett házassági évfordulós lelkünknek. Elmondhatjuk, hogy mint szerelmes fecskepár, mi már fészket építettünk, és azóta is egy a szívünk és egy a párunk, ami miatt akár táncolhatnánk is a boldogságtól. Persze, ez így kissé szirupos, de üsse kavics, kell az operett a privát életben is, úgyis olyan sok a dráma körülöttünk!
A videókat nem én készítettem, köszönet értük a feltöltőnek:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése