A klasszikus gitár meséje J.S. Bach, John W. Duarte és Manuel M. Ponce zenéjén keresztül - egy gitárművész mester diplomahangversenyének margójára

Lányom, Nikolett még csak óvodás volt, amikor eldőlt, hogy az iskolában zenetagozatra fog járni. A helyi zeneművészeti iskola tanárai javasolták, amikor ellátogattak az óvodába és játékos formában felmérték a gyerekek ritmusérzékét és zenei hallását, és Nikolett bármit visszaénekelt és bármilyen ritmust eltapsolt. A javaslatot szülőként támogattuk természetesen, hiszen a zenetanulás csak jót tehet, és úgy gondoltuk, ha kiderül, hogy mégsem ez az útja, akkor sincs gond. De ez az útja. 

Harmadik osztályos kora óta a klasszikus gitár a hangszere. Általános iskolából felvették a Szent István "konziba", ahonnan a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karára vezetett az útja. Osztatlan tanári képzésben klasszikus gitártanárként végzett két éve, és idén befejezte a mesterszakot is: június 1-jén adott diplomahangversenyt jeles eredménnyel, dicsérettel. 

A lányom gitárművész lett, kitüntetéses diplomával végzett. És igen, igazi művész, akinek a gitár örömmel zenél értő ujjai alatt. Nikolett pedig több éve tanítja a gyerekeket a klasszikus gitár szeretetére.

Az alábbi linkeken érhető el a mester diplomakoncertjének pár részlete: két szóló és egy zongorakíséretes darab.

J.S. Bach - Suite in A Minor, BWV 995 (Takács Nikolett)

John W. Duarte - Variations on a Catalan folk song (Takács Nikolett)

Manuel M. Ponce - Concierto del Sur (Takács Nikolett, Zsomborné Kocsis Zsuzsanna)

Amikor egy álom megvalósul... - Plácido Domingo és Dimash Qudaibergen Budapesten 2026.04.18.

Amikor egy ember régóta dédelgetett álma megvalósul, az hatalmas boldogság a számára. Amikor ennek az álomnak a megálmodója nem "csak egy ember a sok közül", hanem világhírű előadóművész, ezért sok-sok ember ismeri és nem csupán ismeri, hanem a rajongója, akkor ennek az álomnak a megvalósulása sokkal nagyobb örömöt hordoz magában. Nem százszoros, nem ezerszeres, hanem tíz-, sőt többszázezerszeres örömről beszélhetünk, különösen akkor, ha ez az álom a színpadon valósulhat meg. Olvass tovább, elmesélem, mire gondolok!

Dimash Qudaibergen vitathatatlanul korunk egyik legnagyobb énekes tehetsége. Igazi zseni, akinek minden sejtje magában hordozza a zenét, hiszen énekes-zenész családba született. Gyerekkorától arról álmodott, hogy a legnagyobbakkal állhasson színpadra, olyan énekeseket hallgatott, mint Plácido Domingo, Luciano Pavarotti, José Carreras, Freddie Mercury, Michael Jackson, Andrea Bocelli, Lara Fabian, Céline Dion, Stevie Wonder... Micsoda névsor! Dimash mára kiérdemelte, hogy a nevét ebbe a névsorba beillesszük, mert az ő több mint 7 oktávos hangterjedelme, szuggesztív előadói módja, műfajokon átívelő és műfajokat, stílusokat egyesítő repertoárja révén ott a helye a legnagyobbak között. 

Pavarottival, Mercuryval és Jacksonnal sajnos nem tud énekelni, mert már nincsenek közöttünk ezek a legendák, de énekelt már olyan dalokat, amiket tőlük hallhattunk, és nagyot alkotott minden esetben.

Drukkolok, hogy Stevie Wonderrel tudjon együtt dolgozni, és még inkább annak, hogy Céline Dionnal létrejöhessen egy duett. Nem csupán azért, mert fantasztikus lenne együtt hallani a hangjukat, hiszen két hihetetlen, egyedi, jellegzetes torokról van szó, és olyan előadókról, akik hatalmas lélekkel énekelnek, hanem azért is, mert Céline máig a kedvenc énekesnőm, és a közös alkotás azt jelentené, hogy Céline betegsége olyan fázisban van, ami lehetővé teszi számára az éneklést. 

Andrea Bocellivel többször találkozott Dimash és léptek is fel együtt, bár színpadi duettet még nem hallhattunk tőlük. Lara Fabiannal többször találkoztak már, kétszer énekeltek is együtt koncerten, legutóbb tavaly júniusban Londonban, ahol Dimash Lara koncertjén különleges vendég volt.   

Számomra, magyarként csodálatos, hogy a Három Tenor két máig aktív tagjával a magyar klasszikus zenei tehetségkutatóban, a Virtuózokban találkozhatott először Dimash, és a műsor felvétele alkalmával 2023-ban elénekelhette Domingóval Nadir és Zurga duettjét Bizet Gyöngyhalászok című operájából. Elmondása szerint nem egészen két napja volt a felkészülésre a helyszínen a nulláról, hiszen sosem énekelte az áriát (és bár ő nem említette, ám tény, hogy betegen, torokfertőzéssel érkezett Budapestre), de nem tudott nemet mondani a Maestro felkérésére. És milyen jól tette! 

A Virtuózok következő évadában pedig lehetőséget kapott arra, hogy José Carrerasszal is énekeljen, amikor Plácido Domingóval és a csellista Hauserrel a zsűri négy fantasztikus tagja előadta a My Way című, Frank Sinatra által világhírűvé tett örökérvényű dalt. 

Arra is lehetősége volt Dimash-nak, hogy Vietnámban együtt adjon koncertet Plácido Domingóval a Hanoi Operaházban, így már közönség előtt is énekelhetett a Maestroval, miután Szingapúrban a Virtuózok által szervezett Fiatal tehetségek és szupersztárok koncerten mindketten felléptek, de együtt nem énekeltek.

Ami azonban a legnagyobb formátumú közös fellépés volt, az a budapesti MVM Dome-ban 2026. április 18-án megrendezett Domingo-Hauser-Dimash koncert. Sajnos Hauser betegség miatt kénytelen volt lemondani a fellépést, de a teltházas koncert így is hatalmas sikert aratott. Gyönyörű volt, andalító, fergeteges, felejthetetlen, és bár Hauser nem lehetett jelen, volt, aki igazi showt csinált, mégpedig Dimash. És ebben nincs semmi meglepő. Aki követi a karrierjét, az tudja, hogy nem ismer lehetetlent: a koncertjein általában 7 nyelven énekel, pop, opera, rock, folkrock, rap, funky és jazz elemek is hallhatók a zenéjében, és nem csupán énekel, hanem játszik a kazahok kéthúros pengetős hangszerén, a dombrán, és bár sajnos ritkán, de zongorán is, és gyakrabban dobolni is szokott. Emellett táncol, a levegőből kötélen lógva érkezik a színpadra, kötélhágcsón felmászva és onnan lógva énekel, légiakrobatikát mutat be, megcsillogtatja taekwondo képességeit, hiszen több évig űzte a sportot... röviden, Dimash multifunkcionális előadó, igazi showman.

Az április 18-i esemény ritmusszekcióval kiegészített szimfonikus zenekarral kísért koncert volt. Dimash rajongói előre találgatták, hogy vajon milyen dalokat fog énekelni Dimash, mennyire lesz klasszikus zenei a koncert, ami gyönyörű és természetesen jól szolgálhatja Dimash nagy hangterjedelmét, de kötöttebb műfaj. 

A klasszikus jelző természetesen végig megmaradt, hiszen Plácido Domingo operarészleteket és stílusát tekintve klasszikus dalokat adott elő, és Dimash-sal közösen a mindenki által ismert olasz dalt, az O Sole Mio-t énekelték. Amit viszont Dimash énekelt, az is klasszikus volt: klasszikus Dimash. Mind a dalokat, mind az előadást tekintve. Ezerfokon égett, energikus volt, sugárzott az életörömtől és a büszkeségtől, hogy együtt léphet fel Maestro Domingoval és bemutathatja hangszeres zenész öccsét, Abilmansur Qudaibergent a nagyközönségnek, aki így szintén elmondhatja magáról, hogy 19 évesen egy legendával zenélt egy színpadon. Vagyis Dimash nem fogta vissza magát, kieresztette nemcsak a hangját, hanem az örömét és a pozitív energiáját is, amivel gyorsan az ujja köré csavarta a közönséget, és biztos vagyok benne, hogy nem csak a saját rajongóit, a Dear-eket, hanem azokat is, akik Domingo vagy Hauser miatt jöttek el. Kazahul, angolul, franciául és kínai mandarin nyelven énekelt, és a közös záródalt, a Besame Mucho-t spanyolul. Táncolt is, mert előadta a táncosokkal a Durdaraz jól ismert koreográfiáját, és bár a többi előadóhoz hasonlóan ő sem váltott fellépőruhát, maximum az átizzadt inget cserélte le magáról párszor, most sem állta meg, hogy a zakóját ne dobja ki a közönség közé, majd, általános derültséget kiváltva a csokornyakkendőjét is utána hajította volna, ha a makacs ruhadarab nem dönt úgy, hogy ő nagyon jól érzi magát a csinos, fiatal kazah énekes nyakában. Mivel megválni nem tudott tőle, pedig többen a segítségére siettek a színpadon, a klasszikus-szimfonikus koncertet átizzadt ingujjban, a meglazult, de őt el nem eresztő csokornyakkendőt masnival hátrafelé a nyakában lógatva fejezte be elégedetten, sugárzó boldogan. 

És ugyanezt éreztem én is. Egy felejthetetlen koncert részese lehettem, amiben egy legenda és a mai zenei világ egyik legkiemelkedőbb énekese csillogott. Egy olyan koncertet láthattunk, amin az egyik világsztár fellépő nem tudott személyesen részt venni, de a lejátszott három koncertfelvételén is átjött a zene és az előadói képesség hatalmas ereje. Érte is játszott a fantasztikus Budafoki Dohnányi Zenekar és énekelt Plácido Domingo, Dimash Qudaibergen, Plácido Domingo Jr., Jelena Dudochkin és Victoria Bulieieva, akivel Dimash úgy adta elő az Operaház fantomja lenyűgöző Fantom-Christine duettjét, hogy a szerző, Andrew Lloyd Webber is elámulna, mert így még talán sosem énekelték. És ha nem nézné, talán meg sem tudná mondani, hogy azon túl, hogy picit gyorsabb a tempó, van a végén egy kis csavar. Hogy mi, azt nem árulom el.... (Na, jó, elárulom, hiszen az egész MVM Dome látta: Dimash úgy csillogtatta meg benne saját szopránját, hogy nézni kell ahhoz, hogy az ember lássa is, nem Victoria énekel.) Hála és köszönet Pejtsik Péternek, aki az egész este zenei direktora volt, a Virtuózoknak és a Broadway Eventnek ezért a fantasztikus koncertért!

Az álmok megvalósulására visszatérve. Dimash több álma vált már valóra karrierje során, ezek közül több nálunk, Budapesten. Sok néző álma is valóra vált április 18-án, mert egyszerre láthatta Plácido Domingót és Dimash Qudaibergent koncerten. Sok Dimash rajongó álma volt, hogy hallja tőle a Fantom-duettet. Már csak az maradt hátra, amit többen felemlítettek a duett kapcsán: Dimash ezt egymaga is el tudná énekelni 😉 Ez így van, én is biztos vagyok abban, hogy Dimash képes a Fantom és Christine részét is elénekelni, hiszen az Olimpico című dala is valójában egy bariton-szoprán duett. De miért fosztanánk meg saját magunkat attól, hogy Dimash szuggesztív duettpartnerként adjon elő egy izgalmas, érzéki duettet egy nagyszerű és szép énekesnővel? 😇

Várjuk a hivatalos videókat és a végső koncertfilmet, amit a Virtuózok készít 👏 Addig is ajánlom mindenki figyelmébe azokat a hivatalos videókat, amiket a szervezők már megosztottak.

DHD Overture at MVM Dome Budapest | BDZ Orchestra | Péter Pejtsik | Virtuosos Talent Show

Dimash Qudaibergen Live Highlights | Virtuosos Birthday Tribute | DHD Budapest Concert Moments

Dimash szavai az „O Sole Mio” után Maestro Domingónak | MVM Dome | Virtuózok Tehetségkutató

Domingo-Hauser-Dimash backstage | Első kézből - powered by Broadway Event

2025...2026... Dimash-on innen és túl

Kedves "naplóm"... Régen jártam itt, régen írtam bejegyzést. Gyakran nekilendülök, de csak gondolatban, mert mindig elkanyarodok valamerre, és mást csinálok, így a gondolatot nem követi tett. Pedig annyi mindent tudnék és szeretnék mondani... itt is. Az idő nagyon gyorsan rohan, és elég lépést tartani a munkával, a család körüli eseményekkel, a Dimash Dears Hungary dolgaival, saját dolgaimmal, hogy mindig tolódik. A magánéletem dolgait nem igazán szoktam ország-világ elé tárni, hiszen azok a privát szférába tartoznak. Nem igazán osztok meg fotókat, mert nem a külvilág számára készülnek, és különben is, készült már rólam valaha jó fotó? Úgy értem, olyan, ami szerintem jó... 😉 Na, ugye?!

Miről is írjak most, ha már végre itt vagyok? Tekintsek vissza 2025-re? Igazad van, legyen! 

Hol is kezdjem? Hol máshol, mint Dimash Qudaibergen-nél. Hogy magamról is mondjak pár dolgot? Hiszen az imént mondtam, hogy a magánélet az privát szféra, és amúgy sem érdekelne senkit, mert unalmasan hétköznapi... Már amikor. De, igazából tényleg hétköznapi, már amennyire a normális, szerető családi légkör a kisebb súrlódásokkal együtt normális manapság. Sokszor belegondolok, hogy a mai világban már csak az a normális - ne feledd, csak kérdezem -, hogy ha mindent világgá kürtölünk, a közösségi médián keresztül éljük meg saját és a világ történéseit, megosztva mindig mindent, hol voltunk, mit ettünk, mit ittunk, kivel találkoztunk, mit vásároltunk, mit néztünk, kiről milyen pletykát olvastunk, és persze fröcsögünk politikai bejegyzések alatt magunkból kivetkőzve a másikat és annak felmenőit szidalmazva, kiadva minden dühünket, frusztrációnkat, gyűlölködve, utálva mindenkit, aki egy kicsit is másképpen gondolkodik, él, létezik...? Hát, szerintem nem. És erről ennyi elég is.

Szóval, a mi hétköznapi családi életünkről, mert akkor beszélek erről egy kicsit, mielőtt Dimash-ról szólok egy-két szót. Dolgozunk. Mi, papa, mama, gyerekek... Nem, ez csak a Mézga családban van így, mi apa, anya és lányok vagyunk. Immár felnőtt lányok. És dolgozunk, ingajáratban természetesen, férjemmel reggel 6 után indulás, este 7 körül érkezés. Na, ugye, hogy ez unalmas? Mármint olvasni, de ne panaszkodj, én szóltam! Amúgy csinálni is az. Fiatalabb lányom cifrázza azért, mert ő nem csak Pestre ingázik. Sőt, nem is Pestre, hanem Budára, mert ott dolgozik. Igen, egyszerűbb lenne, ha azt mondanám, hogy Budapest, igazad van. De már többször jutottam arra, hogy talán csak azok hívják teljes nevén a fővárost, akik nem ott élnek és/vagy dolgoznak, vagy pedig hivatalos minőségében említik, esetleg másnak írnak róla, például hogy bemutassák a helyet. De elkalandoztam... szóval, fiatalabb lányom cifrázza, mert ő a hét közepét Debrecenben tölti az egyetemen, mesterdiplomát csinál idén (most írtam le először 2026 kapcsán, és furcsa módon nem hangzik ... ööö ... furcsán). Hétfőn és pénteken tanít estig Budán, onnan haza, kedd-szerda-csütörtök egyetem Debrecenben, és minden nap végeláthatatlan gyakorlás. Mert zenész. És okleveles gitártanár. Na, ez az igazán fárasztó. Persze, tudom, hogy vannak, akik gyárban, fizikai munkát, meg három műszakban, meg a földeken... de mindenki azt tudja igazán, amit saját bőrén tapasztal vagy közvetlen környezetében nap mint nap tanúja. Azért, mert elmondom, hogy ez mennyire emberpróbáló, nem kicsinyítem le mások saját munkáját. De aki azt mondja, hogy a zenész lét nem fizikai munka, az nem fogott még órákon keresztül hangszert a kezében, nem ült hangszer mellett játszva, nem énekelt. És nem járt masszőrhöz, hogy segítsen az izmainak, ízületeinek, mert a kényszertartás miatt tönkremegy mindene, és a masszőr is csak les, hogy húúú... De az eredménye, mármint a zene, a művészet eredménye gyönyörű. Lehet, hogy nekik "csak" munka, de a befogadó közönség számára csoda. Kicsit elkanyarodtam, igen, elnézést. De ne feledd, hogy a zene a "befogadó közönség számára csoda", jó? 

Szóval, van a munka. Hogy szeretem-e? Ezt inkább hagyjuk... Van a család, amit imádok. A közös programok, vagy épp a közös punnyadás, ami olyan jó! Tudod, mit kaptam a szülinapomra? Már nem a legújabbra (nem, nem a legutolsóra, mert reménykedem még cirka legalább ennyiben), hanem az eggyel korábbira. Szóval, az volt az ajándékom férjemtől és két lányomtól, hogy minden hónapban kaptam egy levelet tőlük. Borítékban, igazi levelet. Nem, nem adták fel postán, kézbe kaptam. Nos, mindegyik levélben, reflektálva valamire, amit szeretek, vagy éppen olyan dologra, amit szeretnék megtenni, kaptam egy vagy épp több feladatot. Nem is igazán feladatot, mert mind jó móka volt. Gyertyaöntés. Más nemzet ételének megfőzése. Kirándulás. Cirkusz...nem, nem csinálni, hanem elmenni, beülni, megnézni. Kolodko szobrok felkutatása. Mozizás. Társasjátékozás. Adventi vásárokat bejárni. Firenzébe elmenni! El is mentünk.. Persze arról nem volt szó, hogy törött lábbal kell hazajönni, ezt én magam rendeztem bele, na meg az a fránya lépcső. Hogy páromat idézzem: "Elviszlek romantikázni Firenzébe, erre félrelépsz?!" 😀 Hát, igen, humor nélkül minden nehezebb lenne. Szerencsére nálunk a humor, a viccelődés, még ha néha a másik bőrére is megy, erősen jelen van. Vagyis jókat röhögünk, boldog könnyekig, hasfájásig. Ha bizonyítékot szeretnél, hogy a feladatokat teljesítettem, akkor tessék! Mindent meg kellett örökítenem fotókkal, amiket lányom begyűjtött és fotókönyvet készített belőlük. Ha végig akarod lapozgatni, akkor el kell jönnöd hozzám látogatóba. Várlak!😊

Mit hozott még 2025? Hm...covidot, szokás szerint decemberben. Na, jó, az elsőt októberben nyaltam be, de a másodikat és a harmadikat decemberben. 2023-2024-2025 sorban. Idén már nem szeretném, köszönöm! Bár, ha azt vesszük, hogy három a magyar igazság, egy a ráadás...

Miről is, miről is... Oh, igen! Képzeld, lehet, hogy idén igazi író leszek 😱 Mármint valódi... már, ha az, hogy megjelenik egy regényem könyv formájában, kézzel fogható valójában, azt jelenti! Végre ebben is kiteljesedhetek a munka mellett, család mellett, a Dimash Dears Hungary admin dolgai mellett és a barátaim mellett. Velük együtt. Mert szerencsére csodálatos embereket adott a sors, a családom mellett olyan barátokat kaptam, akikkel minden egyes együtt töltött perc ajándék💖

És ajándék minden alkalom, amikor Dimash új dallal, videóval, fellépéssel lep meg, láthatom őt koncerten, mert a személyisége magával ragadó, a zenéje egyedi, a befogadó közönség számára csoda... emlékszel még, ugye? Számtalan szép élménnyel gazdagodtam általa ismét, már rögtön 2025 elején, amikor másodszor vett részt zsűritagként a klasszikus zenei magyar tehetségkutató műsorban, a Virtuózokban. 2023-ban már valóra vált Budapesten egy gyerekkori álma, amikor Plácido Domingoval, gyerekkorától fogva egyik példaképével énekelhetett, és együtt zsűrizhetett. Tavaly pedig azt is láthattuk, ahogyan a legendás három tenor egy másik tagjával, José Carrerasszal is együtt énekelt: a Frank Sinatra által örökzöld dallá tett My Way-t adták elő ők hárman együtt, Hauser csellókíséretével. És idén ismét láthatom Dimash-t élőben! 2026. április 18-án az MVM Dome-ban lép fel a Domingo-Hauser-Dimash közös koncerten! DHD. Csak két nevet kellene megfordítani, és egyből DDH lesz, mint a Dimash Dears Hungary 😍 

Jegyek itt kaphatók:

https://broadway.hu/esemenyek/domingo-hauser-dimash-koncert-2026-04-18/ 

https://www.jegy.hu/program/domingo-hauser-dimash-185702

A Dimash Dears Hungary háza táján is sok szép esemény részese voltam. DDH találkozó májusban Dimash születésnapja alkalmából, megalapítottuk a Zenével a Barátságért Egyesületet, egy olyan non-profit szervezetet, amellyel jótékonysági kampányokat tudunk indítani és ilyenek kampányokhoz csatlakozni. Első ilyen akciónk az ENSZ-IOM globális jószolgálati nagykövet Dimash által meghirdetett kampány, amivel a nemzetközi szervezet munkáját támogattuk. 

Dimash születésnapja kapcsán gyönyörű dolog történt! Érdeklődtem a DDH nevében a Virtuózoknál, hogy lehetséges-e és milyen formában egyéni versenyzőt támogatni, de kiderült, hogy akinek segítettünk volna új hangszerhez jutni, már megkapja mástól. És akkor jött a kérdés, hogy támogatnánk-e egy zenei felvételt, amiben a fiatal Virtuózok Dimash saját szerzeményét játszanák el, és születésnapja alkalmából ezt a felvételt kapná, a fiatal tehetségek pedig stúdiófelvétel élményével gazdagodnának. Tökéletes ajándék volt, és gyönyörű volt Dimash reakciója. Nagyon hálás vagyok a Virtuózoknak és mindenkinek, aki támogatta ezt a kezdeményezést 💝

2025-ben nem jutottam el Dimash koncertre, de nem azért, mert nem volt. Bármelyik európai koncertjére el tudtam volna menni, de idősebb lányom szívműtét előtt áll, aminek időpontját a kórház 2025 végére vagy 2026 elejére ígérte. A bizonytalan helyzet miatt nem volt kérdés, hogy hol a helyem. De persze még nem mondtak semmit, így nem csak a műtét, hanem számomra az élőben megtapasztalt Dimash élmény is kimaradt tavaly. De idén pótolom, és Maestro Domingot is látni-hallani fogom végre élőben, és Hauser is felkerül a lista "teljesítve" részére. Volt olyan koncert 2025-ben is, bár nem bakancslistás élmény, amivel kacérkodtunk egy ideje, de bár ne tettük volna! Nem mondom meg, kinek a koncertje volt, azt sem, miért nem jött be, legyen elég annyi, hogy legalább jobban megismertem az MVM Dome-ot belülről is, ami viszont tetszett😜

Miről is írjak még, kérdezem Ödönkét. Hogy kicsoda Ödönke? A Karácsonyfa, "aki" itt illatozik mellettem. Mert van neve. Volt már Kálmánunk, sokszor, mert ő egy gyönyörű műfenyő, akit idén az udvaron állítottunk fel, és aki ma reggel sajnos elhasalt, mert kicsit széllel bélelt a kerti pavilon. Volt Bonifácunk és Töhötömünk. És most itt van Ödönke, egy gyönyörű, több mint 220 cm magas ezüstfenyő. Nincs abban semmi különös, hogy nevet adunk a karácsonyfáknak, nálunk a kocsinak is van neve, sőt, még a mosogatógépnek is. Ő itt Ödönke. Kicsit szúrós, ám illatos és gyönyörű. 

Ő pedig a kedvenc karácsonyfadíszem. Picit már elszíneződött, máshol picit megkopott és ragasztásra szorult, de már benne van a korban, elmúlt 40 éves. Anyu vette, és én úgy emlékszem rá, mintha csak tegnap lett volna. Elmentünk együtt az ABC-be, és ott volt ez a dísz. És egy másik, még szebb, sokkal nagyobb, vékonyfalú, világos aranyszínű-narancsos, festett, hatalmas üveggömb. Becsomagolták mindkettőt selyempapírba, Anyu a vásárolt dolgok tetejére tette a szatyorban, óvatosan... de mikor itthon kibontottuk, a nagy gömb darabokra volt törve. Érdekes, hogy ma is emlékszem rá, pedig alig egy percre láttam. És Anyu arcára is, amikor meglátta. Hogy összetört... De ez a télapós dísz azóta is megvan, és minden évben központi helyre kerül a karácsonyfán. Talán Anyu is látja odafentről mindig és mosolyog 💔

Persze sokkal több dolog történt 2025-ben, nyaralások, tágabb családdal, barátokkal együtt töltött napok, ünnepek mind-mind gazdagították az évet széppel, jóval. Ami nem volt szép és jó, azt pedig el kell felejteni! 

Olvastam több könyvet, amellett, hogy írom is a következő saját regényemet. Ha egy könyvet kellene ajánlani másnak, az Hiragi Szanaka - Az elveszett emlékek lámpása című regénye lenne, ami pontosan arról szól, amit én is vallok: ne várjunk arra a bizonyos A NAGY boldogságra, mert a hétköznapi kis apróságok szépítik meg az életünket, és formálnak, határoznak meg minket. A nagy boldogság, a boldog élet sok kis csodából szövődik, csak ismerjük fel mindet egyesével. 

Jó egészséget kívánok mindenkinek 2026-ban, teljen békésen, jólétben az új év, és legyen mindenkinek sok-sok apró csoda-boldogságban része!

Dimash Qudaibergen - Love's Not Over Yet ... and the story that is or could be behind it

A song, or rather a demo or rehearsal version of it was leaked online in 2017. It was an English song, titled Over Here and it was popular among Dimash's fans. It was a grand, beautiful composition which later turned out to be associated with the name of a legendary composer and producer as Walter Afanasieff. He is such a big name in pop music that is impossible not to know him. Céline Dion, Whitney Houston, Mariah Carey, Barbra Streisand, Lionel Richie, Andrea Bocelli, Lara Fabian, Ricky Martin... just a few names of the world famous stars he has worked with. 

The song is the result of an international collaboration, led by two-time Grammy Award winner Afanasieff. It was composed by a French songwriter duo, Flavien Compagnon and Dominique Bourse, and the lyrics were written by Devon Graves. DimashNews.com interviewed the authors of the song. 

It was written originally for Dimash's voice and vocal abilities, but it took many years to finally be officially released. On January 31, 2025 during the filming of the Virtuosos Talent Show in Budapest, Dimash announced that the song would be premiered on various music platforms on March 7. And on that very day we could see the music video as well on his YouTube channel. 

Source: Dimash Qudaibergen YouTube channel

https://youtu.be/FzVupr1vgXo?si=Z4nrpeSxyIbGaSVr

DimashNews also wrote about the making of the video and interviewed Galym Asilov and Zhanibek Gusmanov. 

So far the facts, the rest of my thoughts are my own feelings and speculations. 

Dimash's music videos always tell a complex story, and they are mostly based on Dimash's own idea. And they always reflect on an important, serious social phenomenon that is present in the everyday life of people in the modern world. Love's Not Over Yet is the story of a beautiful love born in the  childhood of the two protagonists. This love is fulfilled in a happy, beautiful family. The husband and father is an architect, who seems to be away from his family a lot. The lyrics of the song and the video show this too. Distance, unspoken words, suppressed passion, regret. 

Today's modern world is incredibly fast and only getting faster. With the help of the internet, in the online space, everything can be solved and almost at any time, even in a blink of an eye. Even really large geographical distances can be bridged in a few hours. And that's good. But it's also not good. Because the faster the world gets, the leaders of the time, and here let's just think of simple company managers as leaders, dictate an ever faster pace, because time is money, and the faster a project is implemented, the more money it brings. On the other hand, those who fall behind in the competition lose a lot of money. That's why there's enormous pressure on employees. I see this in the video which could be a tribute to the victims and their loved ones of the Azeri plane tragically crashed in Kazakhstan few month agom unless the video was recorded sooner. The main character, played by Dimash, works in remote parts of the world, and provides the best possible life for his family this way. Because that's his goal, he wants to give his wife and little girl everything he can. But in the meantime, he's always absent.  

In the video, we see his wife and daughter baking, cooking, and preparing for a birthday party to surprise the head of the family, but he calls his wife to say he can't go home yet. Work intervenes again. And this is obviously the umpteenth time, and the disappointment and frustration on the couple's face is palpable. 

This is sad itself, but then comes the twist. This time the wife takes control and heads to the airport with her daughter, they board a plane, perhaps to surprise the protagonist who works far away. However, the flight seems to end in tragedy, because the plane becomes uncontrollable and seems to going to crash. The wife is texting her husband from the plan in panic, and we see the man to speeding at a crazy pace in his car, presumably towards the airport. And that's the end of Part 1. 

After 8 years of waiting, Dimash gave Dears the song they were waiting for so long, and even added a beautiful, detailed, but sad story with the video. But what next? We know that there will be a Part 2, he already revealed this, and in today's Instagram post he also hinted that they are about to finished it.  

Before I describe what ideas are coming to my mind about te sequel, there are a few things I would like to highlight.

- The two child protagonists are adorable, they resemble the adult characters and they act great. And the little girl who plays the couple's daughter is also great, her interaction with her mother is cute, and the terror on her face on the plane is real. 

- At the very beginning of the video, when the little boy is hurriedly getting ready in his room, there are posters of Lara Fabian and Andrea Bocelli on the wall. Maybe it used to be the same in Dimash's own room.

- Also at the beginning of the video an English conversation can be heard in the background. It's Dimash's voice from an interview.  

- The social phenomenon presented in school, "bullying", has serious implications. This is a deliberate, conscious action when children systematically target others, typically selecting the same victims and verbally and/or physically threatening and abusing them. Unfortunately, it often goes undetected because the abused party does not dare to report it due to the constant intimidation, or if they do, the school administration and/or parents do nothing about it. There are many cases known from the media when the abused child committed suicide, or suffered serious injuries from the abusers, or he/she caused  injury or planned/carried out revenge when the string snapped. This is an important reminder for parents and teachers to notice the symptoms in children.

What can we expected in Part 2?

In the teaser, we saw the protagonist drinking in a bar, his whole being exudes hopelessness, anguish and anger. His appearance is a bit neglected, he doesn't shave. There's a news report on TV, about a crashed plane, maybe a trial. Does this suggest that the tragedy occurred and the plane crashed, and he lost his wife and little girl? 

Perhaps. The lyrics of the song suggest this in several places, because they refer to agony, to regret, e.g. Cold has set in now that you've gone away; Day fades to night, nothing eases the pain; I'm haunted by the words I didn't say; Each time I close my eyes I see you here with me.

Or maybe not. And we hope not. But what could have happened?

- Does the plane crash, but the protagonist's family luckily survives the accident, but the woman becomes amnesiac due to her injury and doesn't remember her husband?

- Does the plane crash, the woman and her little girl survive, but end up in the hospital? But the young woman sitting behind them dies, and in the chaos she is mistaken for the protagonist's wife, and the husband is misinformed? 

- Does the plane not crash and the main character doesn't lose his family? But then how does the story fit with the lyrics? Possibly, for example, the woman didn't board the plane with her daughter to surprise her husband, but traveled somewhere else to be away from him by her own decision, to think about their relationship, which is difficult due to the man's work. The man's anguish is still obvious because his work separates him from his family putting his marriage in danger, and puts the lives of his wife and daughter in danger as well.

- The plane isn't crashing, in fact, it didn't even take off? When the little girl gets into the taxi, her mother stops, as if something has hit her. A memory? A bad feeling? What if she suddenly feels that she shouldn't get on the plane because something bad will happen? And the thought runs through her head about how much pain her husband would experience if he lost them, and we see this vision in the video. 

I have a few more ideas, but I'm not going to elaborate, I hope we'll see it soon and find out how the story continues and ends, and what song it's built around. Will Love's Not Over Yet stay, can there be two videos for one song? Or is there another song in the pipeline? The thought crossed my mind that maybe Dimash's own composition "Fire" will be the song for Part 2, which is about a person experiencing and showing passion, while in Love's Not Over Yet Dimash sings about the suppression of passion, and unspoken words.

One last thought in conclusion. The music video is about a man who is constantly away from his family because of his work, taking precious time away from his loved ones and himself. He obviously works that much because he wants to provide the best possible life for his family. It is difficult to reconcile this lifestyle with the role of a family man and husband. Dimash deliberately chose an architect as the main character of the video so that he would have no connection to music. But is that really the case? His own profession, the stage, his creative life often take him away from home for long periods of time. And he knows very well what this means for a family. We know that he has no concerts announced this year, only one in December. Maybe he wants to give a personal message to us, the fans, with this video...? 

Dimash Qudaibergen - Love's Not Over Yet ... és a történet, ami mögötte van. Vagy lehet?

 

2017-ben kikerült egy dal a netre, illetve annak demo vagy próba változata. Egy angol nyelvű dal volt, Over Here címmel futott végig Dimash rajongótáborán. Nagy ívű, gyönyörű szerzemény, amiről később kiderült, hogy olyan legendás szerző és producer nevéhez köthető mint Walter Afanasieff. Akkora nagy név ő a könnyűzenében, hogy lehetetlen nem ismerni. Céline Dion, Whitney Houston, Mariah Carey, Barbra Streisand, Lionel Richie, Andrea Bocelli, Lara Fabian, Ricky Martin... Csak pár név a világsztárok közül, akikkel együtt dolgozott. 

A dal egy nemzetközi csapat közreműködésének eredménye, élén a kétszeres Grammy-díjas Afanasieffel. Egy francia szerzőpáros, Flavien Compagnon és Dominique Bourse komponálta, és Devon Graves jegyzi a szövegét. A DimashNews.com készített az alkotókkal interjút (magyarul itt olvasható).

Kifejezetten Dimash hangjára és vokális képességeire íródott a dal, de sok évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy végre hivatalosan is megjelenjen. 2025. január 31-én, Budapesten, a Virtuózok 10. évadának forgatása idején jelentette be Dimash, hogy március 07-én végre hallhatjuk a dalt Love's Not Over Yet címmel a különböző zenei platformokon. És pár órával később láthattuk a hozzá készült videót a YouTube csatornáján.

Forrás Dimash Qudaibergen YouTube csatornája

https://youtu.be/FzVupr1vgXo?si=Z4nrpeSxyIbGaSVr

A videó készítéséről is írt a DimashNews, megszólaltatva Galim Asilovot és Zsanibek Guszmanovot (magyarul itt olvasható).

Eddig a tények, a többi gondolatom a saját érzéseimet és találgatásaimat tartalmazza. 

Dimash zenei videói mindig egy komplex történetet mesélnek el, és azok legtöbbször Dimash saját ötletén alapulnak és azt viszik végig. És mindig fontos, aggasztó társadalmi jelenségre reflektálnak, ami jelen van a modern világ emberének mindennapjaiban. A Love's Not Over Yet egy gyermekkorban született szép szerelem története. Ami egy boldog, szép családban teljesedik ki. A férj és apa építész, aki úgy tűnik, hogy sokat van távol. A dal szövege és a videó is ezt mutatja. A távolságot, a ki nem mondott szavakat, az elfojtott szenvedélyt, a megbánást. 

A mai modern világ iszonyatosan gyors és csak tovább gyorsul. Az internet segítségével, az online térben minden megoldható és szinte bármikor, akár rövid idő alatt is. Ma már az igazán nagy földrajzi távolságok is áthidalhatók pár óra alatt. És ez jó. Ám mégsem jó. Mert minél gyorsabb a világ, a mindenkori vezetők, és itt most gondoljunk csak egyszerű cégvezetőkre, egyre gyorsabb tempót diktálnak, mert az idő pénz, és minél gyorsabban valósul meg egy projekt, annál több pénzt hoz. Aki viszont lemarad a versenyben, sok pénzt veszít. Ezért a munkavállalókra hatalmas nyomás nehezedik. Én ezt látom a videóban is, ami lehet egy történetbe ágyazott tisztelgés a pár hónapja Kazahsztánban lezuhant azeri gép utasai és szeretteik előtt, kivéve, ha előbb forgatták az esetnél. A Dimash által alakított főhős a világ messzi tájain dolgozik, épít, és így a lehető legjobb életet biztosítja a családjának. Mert ez a célja, a lehető legtöbbet akarja megadni a feleségének és a kislányának. Ám eközben nincs velük.  

A videóban látjuk, ahogyan a felesége és a kislánya sütnek, főznek, szülinapra készülnek, hogy meglepjék a családfőt, aki azonban telefonál, hogy nem tud még hazamenni. A munka közbeszól. És ez már nyilván a sokadik eset, és látszik a csalódás, a frusztráció a házaspáron. 

Ez már önmagában szomorú, ám ekkor jön a fordulat. A feleség ezúttal saját kezébe veszi az irányítást és elindul a kislánnyal a reptérre, felszállnak egy gépre, talán hogy meglepjék a távolban dolgozó családfőt. Az utazás azonban, úgy tűnik, tragédiába torkollik, mert a gép irányíthatatlanná válik és zuhanni kezd. A feleség még üzen a férjnek, aki őrült tempóban száguld kocsijával vélhetően a reptér felé. És itt van vége az 1. résznek. 

Dimash  8 év várakozás után megadta a Dear-eknek a dalt, amire annyira vártak, sőt, hozzátett még egy gyönyörű, részletesen kidolgozott, ám szomorú történetet a videóval. De hogyan tovább? Tudjuk, hogy lesz 2. rész, ezt már elárulta, a mai Instagram bejegyzésében is utalt rá, hogy lassan elkészül. 

Mielőtt leírom, hogy az én fejemben milyen ötletek merülnek fel a hogyan tovább kapcsán, van pár dolog, amit kiemelnék.

- A két gyerek főszereplő imádnivaló, hasonlítanak a felnőtt karakterekre, és nagyszerűen játszanak. És nagyszerűen alakít a pár kislányát játszó kislány is, aranyos az interakciója az édesanyával, a repülőn pedig valódi az arcán tükröződő rettegés. 

- A videó legelején, amikor a kisfiú kapkodva készül a szobájában, a falon Lara Fabian és Andrea Bocelli plakátok vannak. Talán Dimash gyerekkori szobájában is így volt?

- Szintén a videó elején beszélgetés hallatszik, Dimash hangját lehet hallani, egy angol nyelvű interjúból.  

- Komoly jelentéssel bír az iskolában bemutatott társadalmi jelenség, a "bullying". Ez egy szándékos, tudatos cselekvés, amikor a gyerekek szisztematikusan belekötnek másokba, jellemzően ugyanazokat az áldozatokat kiválasztva és verbálisan és/vagy fizikálisan is fenyegetik, bántalmazzák őket. Sajnos sokszor nem derül fény rá, mert a bántalmazott fél a folytonos megfélemlítés miatt nem meri jelenteni, vagy ha megteszi, az iskolavezetés és/vagy a szülők érdemben nem tesznek semmit. Sok eset ismert a médiából, amikor a bántalmazott gyerek öngyilkos lett, vagy komoly sérülést szenvedett el a bántalmazók által, vagy esetleg nála pattant el a húr és ő okozott sérülést vagy tervezett, esetleg vitt véghez nagyobb bosszúállást. Fontos figyelemfelhívás ez a szülők, tanárok számára, hogy vegyék észre a tüneteket a gyerekeken.

Hogyan tovább a 2. részben?

A teaser-ben azt láttuk, hogy a főhős egy bárban iszik, egész lénye reményvesztettséget, gyötrődést és dühöt áraszt. A külseje kissé elhanyagolt, nem borotválkozik. A tévében híradó megy, a lezuhant gépről, talán tárgyalásról van szó. Ez arra utal, hogy bekövetkezett a tragédia és a repülőgép lezuhant, és ő elveszítette a feleségét és a kislányát? 

Talán. A dal szövege több helyen erre enged következtetni, mert a gyötrelemre utal, a megbánásra pl. Cold has set in now that you've gone away (Hideg lett most, hogy elmentél.), Day fades to night, nothing eases the pain. (A nap éjbe fordul, semmi sem enyhíthi a fájdalmat), I'm haunted by the words I didn't say (Kísértenek a szavak, miket nem mondtam ki), Each time I close my eyes I see you here with me (Mikor lehunyom a szemem, mindig itt látlak velem).

Vagy talán nem. És reméljük, hogy nem. De mi történhetett?

- A gép lezuhan, de a főhős családja szerencsére túléli a balesetet, ám a nő a sérülése miatt amnéziás lesz és nem emlékszik a férjére?

- A gép lezuhan, a nő és kislánya életben marad, de kórházba kerül? Ám a mögöttük ülő szintén fiatal nő meghal, és a káoszban összetévesztik a főhős feleségével, és rosszul tájékoztatják a férjet? 

- A gép nem zuhan le és a főhős nem veszíti el a családját? De akkor hogyan illeszkedik a dal szövegéhez a történet? Például úgy, hogy nem is azért ült repülőre a nő a kislányával, hogy meglepje a férjét, hanem máshová utazott, hogy saját döntése alapján legyen távol tőle, hogy átgondolja a kapcsolatukat, amit megkeserít a férfi munkája. A férfi gyötrődése így is kézenfekvő, hiszen saját, a munkája miatt meghozott döntése választja el a családjától, amiatt kerül gondba a házassága, és került veszélybe a felesége és a kislánya élete.

- A gép nem zuhan le, sőt, igazából fel sem szállt...? Amikor a kislány beül a taxiba, a nő megtorpan, mint akinek beugrik valami. Egy emlék? Egy rossz érzés? Mi van, ha hirtelen megérzi, hogy nem szabad felszállni a gépre, mert baj fog történni? És végigfut a fején a gondolat, hogy mekkora fájdalmat élne át a férje, ha elveszítené őket, és ezt a víziót látjuk a videóban? 

Van még pár ötletem, de nem ragozom, remélem, hogy hamarosan látni fogjuk és kiderül, hogyan folytatódik és hogyan végződik a történet. És hogy milyen dal köré épül. Vajon megmarad a Love's Not Over Yet, lehet-e két videó egyetlen dalhoz? Vagy esetleg van még a tarsolyban másik dal? Az én fejemen átfutott a gondolat, hogy esetleg Dimash saját szerzeménye, a Fire lesz a 2. rész dala, ami a szenvedélyt megélő és kimutató emberről szól, míg a Love's Not Over Yet-ben a tűz és a szenvedély elfojtásáról, a ki nem mondott szavakról énekel Dimash.

Zárásként még egy utolsó gondolat. A zenei videóban egy olyan férfiról van szó, aki folyton távol van a munkája miatt, és ezt az időt a családjától és önmagától veszi el. Nyilvánvalóan azért dolgozik ilyen sokat, mert a családjának akar minél jobb életet biztosítani. Nehezen összeegyeztethető ez az életvitel a családapa és a férj szerepével. Dimash szándékosan választott építészt a videó központi karakterének, hogy ne legyen kapcsolódása a zenéhez. De vajon tényleg így van? Az ő hivatása, a színpad, az alkotás gyakran és hosszú időre elszólítja otthonról. És jól tudja, hogy ez mivel jár egy család számára. Tudjuk, hogy idén nincs meghirdetve még koncertje, csak egy, decemberben. Talán üzenni akar valami magánjellegűt is ezzel a videóval nekünk, rajongóknak...? 

Boldog Karácsonyt! - Merry Christmas!

Boldog Karácsonyt Mindenkinek!

Merry Christmas Everyone!

Dimash Qudaibergen koncert - Prága, 2024. november 22.

 

Dimash koncertjei megunhatatlanok, mert 

• Ő az egyik legsokoldalúbb énekes és zenész, akit valaha láttam, hallottam…
• a koncertjein 7 nyelven énekel…
• a dalai sok-sok műfajt és stílust felölelnek…
• hihetetlen energiával veti bele magát minden dalba…
• szuggesztív, erős karizmájával és kisfiús mosolyával egyaránt magával ragadja a közönséget... 
• földöntúli öröm látszik az arcán, amikor hallja, hogy a közönség kazahul énekel neki...
• egyre több koreográfiát láthatunk tőle, bár elmondása szerint nem tud, nem szeret táncolni, de a Dear-ek nagyon szeretik ezt az oldalát is…
• mindig tud újat mutatni…
• szinte szavakra sincs szükség ahhoz, hogy teljes történetet meséljen el a hangjával, ami úgy szárnyal, mint egy sas, a mélybe merülve, majd a magasba törve…
• csodálatos érzékkel mutatja meg a külföldieknek a kazah kultúrát, a népzenét és a tradíciókat…
• a zenészei elsőrangúak…
• a táncosai jókedvet árasztó profik…
• minden egyes show egy érzelmekkel teli utazás, amin Dimash szeretettel vezeti végig a közönség minden tagját. 

A lista talán nem teljes, de így is illusztris, mint Dimash maga, akinek ismét mozgalmas időszak áll a háta mögött. 

Hazájának, Kazahsztánnak a fővárosa adott otthont szeptemberben az 5. Nomád Világjátékoknak, aminek a megnyitóján fellépett, és amelynek záróakkordjaként két teltházas koncertet adott a több mint 30 ezer fő befogadóképességű Asztana Arénában.

Októberben fellépett az Almaty Open ATP250 tenisztorna megnyitóján, és kiadott egy ún. mood videót a Ризамын тағдырға/Hálás vagyok a sorsnak című kazah dallal, amit a megnyitón most először énekelt. 

Majd Szingapúrba repült, ahol a magyar Virtuózok klasszikus zenei tehetségkutató verseny Superstars and Young Prodigies (Szupersztárok és fiatal zsenik) nevet viselő koncertjén énekelt több dalt. A verseny zsűrijéből annak elnöke, a legendás Plácido Domingo és a csellista világsztár, Hauser lépett még fel a verseny ifjú felfedezettjei mellett. A koncertet Magyarország Szingapúri Nagykövetsége támogatta. Dimash kihasználta az alkalmat, és zsűritársával, Hauserrel kiadtak egy közös S.O.S. d’un Terrien en Detresse videót, amit Szingapúrban vettek fel.

Pár nappal később Almatiban, a Köztársasági Palotában a két dombra mester, Temirlan Olzsabaj és Jernat Nauriz koncertjén támogatta barátait, akik az ő szólókoncertjeinek állandó szereplői.

Novemberben Dimash Párizsban tűnt fel a kazah elnök delegációjának tagjaként nem hivatalos kulturális nagykövetként, és énekelt a francia köztársasági elnök által adott fogadáson. Majd két világhírű divatházzal, a francia Lanvinnal és az olasz Schiaparellivel forgatott pár napot. 19-én megint szaporábban vert minden magyar Dear szíve, mert Dimash arról adott hírt, hogy Budapestre repül 💖 Fővárosunkba szintén a kazah elnöki delegáció tagjaként érkezett, részt vett és énekelt a miniszterelnök által adott vacsorán. 

November 21-én már a cseh koncert városában, Prágában találkozhatott Dimash-sal az, aki kiment a Mafra Plázához, ahol az Óčko TV vendége volt, mivel idén több héten keresztül uralta a slágerlistájukat. Pár percre kijött, és üdvözölte a stúdió előtt összegyűlt Dear-eket. Volt szerencsém ott lenni és személyesen, nappali fényben látni őt, még ha csak több méterről és közöttünk soktucatnyi Dear-rel is, tengernyi, magasba tartott mobiltelefon és fényképezőkép erdején keresztül. 

A koncert 22-én volt, sajnos ugyanabban a jégkorong stadionban, ahol két éve tavasszal. Hogy miért sajnos, arról picit később a zárójeles részben 😊 A cseh majd a kazah himnusszal kezdődött a koncert. A szeptemberi két asztanai show a kazah himnusszal indult, arra lehet következtetni, hogy meghonosítják ezt a szokást, és ezentúl minden koncertet a fogadó ország és Kazahsztán himnuszával kezd Dimash a népek közötti barátság és tisztelet jeleként. Ez a két nappal későbbi düsseldorfi koncerten is így volt, és Dimash édesanyja, Szveta is hasonló gondolatokat osztott meg az Instagramon.

Golden, Smoke, Olimpico, Battle of Memories, Ave Maria, S.O.S d’un Terrien en Detresse, Love of Tired Swans, Unforgettable Day, Give Me Your Love, Be With Me, Mahabbat ber Magan (Give Me Love), Stranger, Fire, When I’ve Got You, El Amor En Ti, The Story of One Sky, Dürdaraz, Late Autumn, Let It Be, és a ráadás Give Me Your Love hangzott el (meglehet, hogy kihagytam valamit, és talán a sorrend sem pontos). És Dimash öccse, Abilmansur játszott egy dalt gitáron a zenekar és a háttérénekesek kíséretében.   

Nem maradhatott el a szokásos „exercise for voice” sem, vagyis a közös éneklés. Dimash nagyon élvezi ezeket a pillanatokat, amikor többezer ember vele együtt énekli a dalait, főleg, amikor kazahul történik mindez. És mindig megragadja az alkalmat, hogy külön is megénekeltesse a közönséget. Pont Prágában kezdte el két éve, hogy három szólamban énekelteti a rajongókat a békéért, az egységért. Ez most nehezebben akart összejönni, mint két éve, de Dimash tanár úr következetesen, gyengéd szigorral egységbe kovácsolta a hangokat. Egyetlen dolgot felejt el talán: nekünk, átlag földi halandóknak csak kb. 3 és fél liter a tüdőkapacitásunk, szemben az ő végtelennek tűnő limitjével, a légzéstechnikánk pedig az életben maradást szolgálja, nem a fél percig kitartott hangok reprodukálását és hihetetlen vokális akrobatika bemutatását😂 

Ahogyan azt megszoktuk, aranyos, szívmelengető és vicces jelenetekben sem volt hiány. Sofia, a 9 éves kislány kapott egy esélyt, hogy felmenjen a színpadra és megmutassa énektudását. Elbűvölte Dimash-t, amikor Whitney Houston „How Will I Know” című dalából énekelt egy részletet, amit a közönség is nagy tapssal jutalmazott.

Majd jött egy úriember, akinek táncát Dimash a "Be With Me" alatt kiszúrta a színpadról és felhívta magához, bár az őrök először nem akarták engedni. Ha jól emlékszem, két évvel ezelőtt is ő volt az, akinek a táncára felfigyelt Dimash és posztolt is róla Instagramon. Humoros jeleneteknek lehettünk tanúi, mikor a férfi fóka módjára, hasra érkezve felugrott a színpadra, Dimash pedig nevetve nyújtotta neki a kezét, hogy felsegítse. A színpadon persze jött a lámpaláz, így az úriember már nem ropta olyan bátran, de újra megnevettette Dimash-t, amikor lekísérte a színpadról, ő pedig végig gurult a kifutón. Dimash szaladt utána, azt kérdezve, hogy „What are you doing?”, „Mit csinálsz?” 😊

Újabb humoros közjáték alakult ki, amikor Dimash megszólított egy férfit a közönség soraiból. A párbeszéd a következő volt:

- A feleségeddel jöttél? Vagy barátnőt találni?

- (A választ nem értettem, de Dimash "I know!"/"Tudom!" reakciója és huncut vigyora vicces volt).

- Nős vagy? 

- Nem.

- Miért? Hány éves vagy?

- 42.

- 42? Ez azt jelenti, hogy még van időm. 

Majd Dimash viccesen elmesélte, hogy minden alkalommal, amikor megy valahova, vagy csak kiteszi a lábát otthonról, mindenki azzal nyaggatja, hogy meg kellene, sőt, meg kell nősülnie. De mostantól, ha nyaggatni fogják, csak megmutatja nekik ezt a férfit példaként 😊

Remek hangulatú, humorral, megható pillanatokkal teli koncert volt. Dimash odafigyelt most is a közönség minden rezdülésére, ami még dalszöveg módosítást is eredményezett. Az S.O.S elején egy rajongó kezét fogta, amikor elkezdett énekelni. A szöveg így módosult:

Pourquoi je vis? (Miért élek?)

Pourquoi je meurs? (Miért halok meg?)

Pourquoi je ris? (Miért nevetek?) Please don’t cry! (Kérlek, ne sírj!)

Pourquoi je pleure? (Miért sírok?) Love you more. (Én jobban szeretlek.)

A ráadás dal a megszokott Give Me Your Love volt, ami alatt Dimash le szokott jönni a színpadról. Most a színpadtól balra lévő lelátó egyik szektorában tűnt fel. Talán azért, mert az nem volt tömve, és a nézőtéren a biztonsági szolgálat nem tudta volna garantálni az épségét. A zenekar tagjainak, a háttérénekeseknek, a táncosoknak a bemutatása, a hangmérnöknek, stylistnak, menedzsernek, a szülőknek és minden közreműködőnek a bemutatása és a feléjük irányuló köszönet és szeretetnyilvánítás mindig megható gesztus. Ugyanakkor nagyon hosszúra nyúlik, talán azért is, mert ezzel akarja Dimash nyújtani az időt, amit még a Dear-ekkel tölthet, ami érthető, mert nehéz az elválás neki is, nekünk is. 

Aki csak a pozitívumot szeretné elolvasni és magával vinni, kérem, ne olvassa el a két zárójel közötti dőlt betűs részt!!! 

(A cseh biztonsági szolgálat a két évvel ezelőttihez képest kicsit nagyobb határozottsággal és talán nagyobb létszámmal állt fel, de így is engedték a színpad elé özönlést. Dimash-nak nyilvánvalóan nagyon jólesik, hogy közvetlen kapcsolatba kerülhet a közönséggel, a rajongókkal, megfoghatja a kezüket, közelről a szemükbe nézhet, ők pedig átadhatják szeretetük mellett a neki szánt ajándékot, virágcsokrot is. Ezt teljesen megértem és meghatónak tartom💗A lelátón ülve azonban mondhatni páholyból nézhettem a közelharcot, ami időnként a színpadnál folyt. Lökdösődést, tolongást, dulakodást, és az őrök munkáját, akik igencsak megdolgoztak a pénzükért, de mégsem voltak elég hatékonyak, így, akik elöl ültek, jó pénzért nézhették megint mások hátát, bár talán mostanra már megszokták 😊 Amellett a tiszteletlenség mellett sem tudok elmenni szó nélkül, amit a fanatizmus szül. Nem vigyázva másokra, taszigálják egymást a Dimash hatására szeretet hirdető Dear-ek, és néha úgy kapaszkodtak Dimash kezébe, hogy egészen biztos nem volt neki kényelmes, főleg úgy, hogy pár hete volt eltörve. Persze, én is tudom, hogy ha nem akarná, Dimash nem nyújtaná a kezét, de attól még lehetne figyelmesnek lenni vele és másokkal szemben is. Ismétlem magamat, látszik, érződik, hogy Dimash-nak is szüksége van erre a közelségre. Nem vagyok koncertszervező, nem mondom, hogy őrzés-védelemben szakértő lennék, és nem értek a színpadépítéshez sem. De egészen biztosan lehetne ezt mindenki számára elfogadható mederbe terelni, akár úgy, hogy külön egy kisebb, állóhelyes rajongó zónát kerítenének el a színpad egy része előtt, hogy ne az egész képet takarják ki a többi néző elől az ott állók. Vagy, ahogyan a két nappal későbbi düsseldorfi koncerten volt látható, a színpadhoz engednének időnként nézőket, de nem tömegben, hanem egyszerre csak párat, majd gyorsan visszaterelnék őket a helyükre. Vagy, mint ahogyan Budapesten volt májusban a világ más nagyvárosaiban történt incidensek után, mindenki a helyén maradna, ha egyszer ülőhelyet vett, nem zavarná a többezres tömeget az a létszámban kevesebb rajongó, aki nem bírja ki, hogy ne érjen hozzá Dimash-hoz, és nem veszélyeztetné senki testi épségét tömeges tülekedéssel, hajbakapással, mert hasonló most is történt Prágában.

Mindez örökké felemás érzéseket fog kiváltani, amíg nem lesz tökéletes megoldás, már ha létezik ilyen egyáltalán. Van, aki szerint teljesen rendjén van a koncertbe ágyazott rajongói pankráció, mások szerint mindenki maradjon a székén, és várja meg, míg Dimash saját döntése alapján lejön a közönség közé az őrök gyűrűjében, mint Budapesten is tette, és, ameddig a tömeg önző és sajnos elengedhetetlen módon nem zár össze teljesen, végigmegy a sorok között. Így volt ez Budapesten és tegnap Düsseldorfban is. 

Említettem korábban, hogy a koncert sajnos ugyanabban a jégkorong stadionban volt, mint két éve. Akkor áprilisban volt a show, különösen hűvös időben, de nem volt vészesen hideg a csarnokban. Nem úgy most, november 22-én. Úgy hirdették, hogy felújított a helyszín, ami tulajdonost váltott. Amit én láttam, tapasztaltam változásként, az az épületen lévő név volt, semmi más nem volt újabb vagy jobb. Ne is beszéljünk olyan aspektusról, hogy alig van női mosdó, hiszen férfisport szentély a helyszín😊 De, mivel jéghokicsarnok, nyilvánvaló, hogy nem fűtött a terem. Ami a kinti 0 fok körüli hőmérsékletet tekintve belül sem nevezhető barátságosnak. Iszonyú hideg volt, ami egy háromszor 20 perces harmadokból álló hokimeccsen biztosan nem érezhető, mert ott az emberek ugrálnak, drukkolnak, esznek-isznak, nem bánkódnak 😊 Tiszta játékidőről van szó, ha megszakad a harmad, megállítják az órát, így a meccs biztosan tovább tart 60 percnél, ami még így sem hosszú. De Dimash koncertje kb. 19:50-kor kezdődött és kb. 23:00-ig tartott, ha jól emlékszem. Mivel 19:30-ra hirdették a kezdést, nyilván mindenki korábban elfoglalta a helyét, így több mint 3 és fél órát ült a max. 14 fokban. Négy réteg ruha volt rajtam, de a kabát, kesztyű is elkelt, volt olyan, aki sapkában ült végig.

A hideg csak az egyik aspektus, a másik a hangzás. A stadion 1962-ben épült! És hiába hirdetik multifunkcionálisnak, egészen biztos, hogy mára már nem a legmegfelelőbb egy ilyen nagyszabású, eredetileg ültetett koncert megrendezésére, főleg nem télen. Az arénák nem hangversenytermek, ezt le kell szögezni. Még a hangversenytermek sem egyformák, van jobb, van világszínvonalú, némelyik közöttük is kiemelkedő, és van kevésbé nagyszerű. Egy sportaréna, főleg, ha ilyen öreg, nem biztos, hogy jól szolgálja a hangzást. Az is tudott, hogy nem mindegy, hol ül az ember, egyes szektorokban más lehet a hangélmény. Mi a 117-es szektorban ültünk, ahol gyakran olyan szintű rezonanciát lehetett érezni, hogy az ember szinte lepattogott a fém ülőhelyéről, legalábbis a lelátón, ahol az épület szerves része a beépített széksor. Az új dal, a "Fire" alatt pedig egyenesen félelmetes volt, amit tapasztaltunk, nem is zenét hallottunk a dal indulásakor, hanem hatalmas rezgést, zúgást, szinte recsegést, amit fizikálisan is érezni lehetett, mint ha az egész épület akart volna összedőlni.) 

Bezárult a zárójel 😊 Nincs több negatív tapasztalatról szóló gondolat. Mert a koncert után csakis a boldogság marad. Boldogság azért is, mert három szépséges és izgalmas napot tölthettem együtt három nagyon értékes, csodálatos emberrel: a férjemmel, Ősi Andrea és Támba Mária barátnőimmel. Köszönöm nektek!💓 

Csodálatos élményekkel lettem gazdagabb, mert ismét láthattam Dimash-t élőben, ott lehetettem a koncertjén, amin természetesen megint fantasztikusan énekelt. El sem hiszi az ember, hogy folyamatosan tud fejlődni, de mégis újra és újra bizonyítja, hogy nincs határ. A hangja gyönyörű, hol gyengéd, mint a simogató nyári szellő, hol erőteljes, mint a mennydörgés, hol olyan magasságokba szárnyal, ahonnan a csillagok néznek le ránk, hol mély, mint a völgyben zúgó vízesés.

Az energiája pedig hihetetlen. Szinte észrevétlenül, de folyamatosan vezényli a zenekart. Táncol a tánckarral, mint ha csak közéjük tartozna, viccelődik a közönség tagjaival, gyengéden szól a kezét fogó, elérzékenyült rajongóhoz, megölelgeti a szárnyait próbálgató, éneklő kislányt, és szívére öleli nem csak a közönséget, hanem az egész világot. Mert ott van, ahol a legjobban szeret lenni, a SZÍNPADON. Mert arra született, hogy énekeljen, hogy dalokat szerezzen, és boldogságot hozzon az emberek szívébe, lelkébe. Hogy az egységet, a békét hirdesse, hogy mindenhol elénekelje monumentális szerzeményét, a The Story of One Sky-t, hogy végre mindenki megértse, amit Prágában mondott a dal végén: „We just need only peace. That’s all.” Csak békére van szükségünk. Ez minden.  

Képek forrása: DimashNews

 https://en.dimashnews.com/dimash-qudaibergens-solo-concert-took-place-in-prague/

Halloween? Miért ne?

Tegnap lakóhelyünk közössége Halloween-i csokivadászatot rendezett. 🎃

Önkéntes alapon szerveződött, aki vállalta, hogy csokival várja a gyerkőcöket, feliratkozott a listára. A csokivadászok így tudták, hogy melyik házak várják őket szeretettel, csak a térképet kellett követniük Mi is beneveztünk. Mire besötétedett, a pókok is elvégezték a munka rájuk eső részét, és míg mi édes terveket szőttünk, ők hálót. Így, mire jöttek a Szörnyecskék a szüleikkel, minden készen állt.

Nagy sikert aratott a s'mores (olvasztott mályvacukor és csoki kekszen), volt, aki többször is repetázott, de persze a csokit és gumicukrot sem hagyták az üstben. Az elszánt csokivadászokat kísérő szülők pedig nagyon örültek a forralt bornak, ami őket is feltöltötte egy kis energiával 😋