A Házirend a 4. regény, amit Jodi Picoult-tól olvasok. Nagyon érzékeny írónak tartom, akinek a témája mindig elgondolkodtató és felkavaró. A történetei jelen vannak a világ létező társadalmaiban. Létező történetek létező emberekről. És ez valahogy szomorú.
Jodi Picoult képessége, hogy ráirányítsa a figyelmet bizonyos problémákra, elképesztő. Szeretem a történeteit, a látásmódját, és a karakterei megformálását, akik átlagos emberek nem átlagos problémákkal, nem átlagos körülmények között élve.
Tartalom:
"Jacob Hunt nem átlagos tinédzser: Asperger-szindrómája van. Képtelen értelmezni a szociális jelzéseket, sehogy sem találja a helyét kortársai között, és még attól is retteg, ha egy másik ember szemébe kell néznie. A fiút semmi sem érdekli jobban, mint a bűntények felderítése. Mindent tud a helyszínelésről, és nemegyszer valódi bűntények helyszínén is feltűnik, frászt hozva ezzel a vermonti kisváros rendőreire. Amikor Jacob segítője, egy fiatal gyógypedagógus lány brutális gyilkosság áldozatává válik, fordul a kocka, és most a rendőrség jár Jacob nyomában. A fiú érzelemmentessége, üres tekintete és szokatlan reakciói pedig szinte felérnek egy beismerő vallomással… Hogyan küzd meg Jacob és családja a betegséget övező félreértésekkel és előítéletekkel? Hogyan tud segítő kezet nyújtani egy anya, aki maga sem találja az utat a fiához, és egy kamaszodó öcs, aki sohasem élhetett normális életet beteg testvére miatt? Jodi Picoult kíméletlenül őszinte regényéből megtudjuk, milyen nehézségekkel kell megküzdeniük azoknak a családoknak, akik autista gyermekeket nevelnek – és közben éles kritikát kapunk az amerikai igazságszolgáltatási rendszerről és a szenzációhajhász, megbélyegző kisvárosi társadalomról is. A Házirend azonban krimiként is megállja a helyét, hiszen az első oldaltól az utolsóig végig kísérti az olvasót a kérdés: bűnös-e Jacob Hunt?"
***
House Rules is the 4th novel of Jodi Picoult that I read. She is a very sensitive writer whose themes are always thought provoking and unsettling. Her stories are there in our existing society all over the world. They are like real stories about real people. And this is sad. Jodi Picoult's ability of attracting attention to certain problems is amazing. I like her stories and her imagery, and the way she creates her characters. They are average people with not average problems in not average circumstances.
Synopsis:
"HOUSE RULES is about Jacob Hunt, a teenage boy with Asperger’s Syndrome. He’s hopeless at reading social cues or expressing himself well to others, and like many kids with AS, Jacob has a special focus on one subject – in his case, forensic analysis.
He’s always showing up at crime scenes, thanks to the police scanner he keeps in his room, and telling the cops what they need to do…and he’s usually right. But then one day his tutor is found dead, and the police come to question him. All of the hallmark behaviors of Asperger’s – not looking someone in the eye, stimulatory tics and twitches, inappropriate affect – can look a heck of a lot like guilt to law enforcement personnel -- and suddenly, Jacob finds himself accused of murder. HOUSE RULES looks at what it means to be different in our society, how autism affects a family, and how our legal system works well for people who communicate a certain way – but lousy for those who don’t. " 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése