Ghost - a musical / Dolhai Attila / Budapesti Operettszínház

Május 24-én volt szerencsém látni a Budapesti Operettszínházban a Ghost című musicalt. A darab az 1990-es nagy sikerű, Oscar-díjas film alapján készült. A londoni West End-en és a New York-i Broadway-n is bemutatott musical egy eredeti (non-replica) verzióját vitték színpadra nálunk is. 

Bevallom, a filmet nem igazán szerettem sosem, talán még túl gyerek voltam ahhoz, hogy megértsem, illetve átérezzem a történetet, így igazából leginkább csak a betétdala maradt meg a fejemben, de az nagyon. Szerintem mindenki emlékszik rá.

Visszakanyarodva a musicalhez és az Operettszínházhoz ... nem volt egyszerű összehozni a programot, vagyis inkább kiböjtölni :) Családon belül nem igazán volt egyetértés a színészeket illetően, mert a jegyvételkor még nem volt ismert, hogy mikor melyik szereposztással játsszák. Csajos program volt, barátnőmmel (köszönet az ismételt gyengéd unszolásért, Szilvi!) és két kamasz lányommal mentünk, ami egyből maga után vonja azt, hogy itt egyetértés márpedig nem lesz! Nem is volt. Mikor kiderült a szereposztás, akkor jött a gond. Egyik lányom nem örült az egyik szereplőnek, a másik a másiknak. Egyetértés nem volt, sőt, kilátásba helyezték, hogy el sem jönnek. Ekkor a sarkamra állva közöltem velük az én álláspontomat, mire nagy duzzogva lenyugodtak, de hozzátették, hogy ez lesz életük leghosszabb, és valószínűleg legrosszabb két és fél órája. 

Ilyen előzmények után indultunk el a színházba. Nekem nem volt semmi problémám, hiszen a társaság jó volt, és a szereplők névsora így kezdődött: Dolhai Attila. Ez után bárhogy folytatódott volna, egy rossz szavam nem lett volna :) Nagyon szeretem a hangját, és amennyit láttam tőle, belőle - sajnos csak képernyőn keresztül –, az nekem elég volt ahhoz, hogy csak pozitív véleményem legyen róla.

A történet egy párról szól, akik a házasságot tervezik, mikor Sam-et (Dolhai Attila) meggyilkolják. A férfi nem tudja elhagyni az árnyékvilágot Molly (Vágó Bernadett) iránt érzett szerelme miatt, bár a bűvös szót - Szeretlek! - nem igazán használta, inkább tettekkel bizonyította az érzéseit. Szellemként itt ragad, és rájön, hogy halála barátjának hitt vetélytársa (Szabó Dávid) lelkén szárad, aki most már Molly életére tör. Sam egy spiritiszta, Oda Mae (Nádasi Veronika) segítségével kapcsolatba kerül a lánnyal, aki nem igazán érti és fogadja el mindazt, ami történt, történik. 

A hivatalos ismertetőért katt ide: http://www.operett.hu/musor/dave-stewart-glen-ballard-bruce-joel-rubin-ghost/151/5737/9

A hivatalos fotóalbumért katt ide: http://www.operett.hu/galeria.php?kategoria=251&kep=10022&tol=0

Egy dal a darabból, ami a "szeretlek" (nem) kimondásáról szól - Csak egy kis szó:

A darab csodás volt. A színpadképek dinamikus változása, a kivetítő alkalmazása telitalálat, a metrós jelenetek pedig a székbe szögezték az embert. A színészek nagyszerűek volt, de egyértelműen Dolhai Attila és Nádasi Veronika vitték el a pálmát számomra. Megható és kacagtató jelenetek, energikus táncosok, jó dalok, csodás színpadkép. És ...... az Attilát addig nem kedvelő lányom totálisan elveszett, és odavan érte :) A másik gyerkőc pedig Szabó Dáviddal békélt meg. Azt hiszem, ennél több nem is kell ....

... illetve kell. Ki kell használni a kínálkozó lehetőségeket, és megnézni Dolhai Attilát musical szerepben, amíg még lehet. És ez nem tart sokáig, mert pont a látott előadás napján jelentette be, hogy már csak idén nyáron játszik musicalben :( Ettől kezdve csak operettekben lesz látható, és folytatja az énektanulást, hogy operát is képes legyen magas színvonalon énekelni. Szomorú hír ez a musical szerelmeseinek, mert az Operettszínház - talán mondhatjuk - első számú férfi főszereplőjét veszíti el ebben a műfajban. És a közönség imádja. Hogy miért? Ezért ...

Részlet a Rómeó és Júlia-ból:

Egy dal a Miss Saigon-ból:

Egy részlet a Mozart-ból (nem eredeti előadásból):

Egy részlet az Elisabeth-ből (nem eredeti előadásból):

Egy részlet a Szentivánéji álom-ból (nem eredeti előadásból):

Szóval, a musicaleket abbahagyja Dolhai Attila (három kislány boldog apukája), mert úgy érzi, öreg már hozzájuk (37 éves) ... :( De maradnak, és jönnek számára az operett szerepek. Attila után pedig talán több bizonyítási lehetőséget kapnak a fiatal(abb) színészek a musical világában.

Egy részlet a Csókos asszony-ból:

Egy részlet A Bajadér-ból (nem eredeti előadásból):

Egy dal a Marica grófnő-ből: