Az ajánlat

Illés TaMara - Az ajánlat

-     Hívatott, Mr. Stewart?

-     Azért vagy itt, nem?

-     Ööö… de igen.

-     Akkor gyere be, és csukd be az ajtót!

-     Rendben.

-     Ülj le! Láttad a reggeli újságokat?

-     Még nem volt időm… Kicsit késve értem ma be.

-     Hosszúra nyúlt az este?

-     Valami olyasmi. 

-     Kell a szórakozás, nem lehet mindig csak dolgozni…

-     Valahogy úgy, igen.

-     És jól mulattál?

-    Hááát… igen, mondhatjuk, hogy jó volt, uram.

-  Kielégítő? A nagyapám mindig azt mondta, hogy nem szabad összekeverni az üzletet a szórakozással. A szórakozás kielégítő, az üzlet kifizetődő. No, mármost, ha a szórakozás kifizetődő, akkor… akkor ott valami nem stimmel.

-     Hát, igaza van, de talán néha mégis össze lehet vonni őket.

-     Talán. Ha olyan pozícióban vagy. És, merre voltál tegnap? Persze csak ha nem titok.

-     Csak úgy elütöttem az időt. Tudja, haverok, egy kis iszogatás, meg ilyesmi.

-     Haverok… A haverjaid is az üzleti életben forognak?

-     Némelyik, de van közöttük jogász is.

-     Aha, jogász. Tudod, mi az, tíz jogász összekötözve, a tenger fenekén?

-     Hm… nem, attól tartok, nem tudom.

-     Jó kezdet. Vicces, mi? Nem én találtam ki, egy filmből vettem.

-     Igen, tényleg vicces. Jó kezdet…

-  A Hiltonban nem jártál az este véletlenül? Parker-ék ott tartottak fogadást. Nagy buli volt állítólag.

-     Hát, igazság szerint jártam arra.

-     Nocsak! 

-     Nézze, uram, én…

-     Na, fogós kérdés?

-     Nem, csak…

-   Segítek. Tudod, hogy veszi ki magát, amikor reggel kinyitom az újságot, és a Parker & Sons évértékelőjéről szóló tudósítás fotójáról az én egyik frissen kinevezett csoportvezetőm néz vissza rám? Hát kurva szarul…

-     Uram, az nem…

-   Itt az újság, nézd meg! Ott állsz és Parker-ral beszélsz. És én azon gondolkodom, hogy mit keres ott az egyik emberem? Vagy ez nem te vagy?

-    De igen, csak... 

-    Megmagyarázod vagy mondjam, hogy én mit gondolok?

-    Tudom, hogy hülyén jön ki, de ez nem az, amire gondol.

-   Nem? Mire gondolok? Arra, hogy elárultál engem és a céget? Hogy olyan lehetőséget kaptál tőlem, amiért mások ölni tudnának és te beleköptél a képembe és lepaktáltál…

-     Nem, uram! Nem paktáltam le senkivel.

-    Nem? Akkor mivel magyarázod? Itt a képed az újságban. Ott állsz amellett az ember mellett, aki évek óta tönkre akarja tenni a cégemet. Aki lecsap előttem minden zsíros üzletre, aki mindig egy lépéssel előttem jár, és nem tudom, hogyan? És te ott vigyorogsz mellette. Az ő estélyén.

-     Nem az történt, amire gondol.

-   Nem? Pedig én csak arra tudok gondolni, hogy már régen neki dolgozol, azért jár mindig egy lépéssel előttem. Hogy te vagy, aki… hogy lepaktáltál vele!

-     De nem! Én… én nem tennék ilyet.

-     Dehogynem! Mégpedig azért, mert nem nézem jó szemmel, hogy a lányom körül legyeskedsz.

-     Jézusom! És ezért elárulnám a legnagyobb üzleti ellenfelének?

-     A kép láttán mi másra kéne gondolnom?

-     Nem tudom… fogalmam sincs. Igaza van, a helyében talán én is…

-  De nem vagy a helyemben! A magad helyében válaszolj, hogy mivel tudod megmagyarázni, hogy Parker estélyén voltál, vagy sétálj ki azon az ajtón! De abban biztos lehetsz, hogy…

-    Ajánlatot tettem neki.

-     Hogy mit? Miféle ajánlatot?

- Tegnap este kaptam egy fülest, és mivel maga színházban volt, nem értem el. Ezért hazardíroztam.

-     Hazardíroztál… Ez meg mi a francot akar jelenteni? Hogy elmész ehhez a szemétládához, és…

-    Eladja a cégét. Ajánlatot tettem rá a maga nevében. Felvásárolhatja azt, aki évek óta borsot tör az orra alá.

-     De te nem vagy abban a pozícióban, hogy ajánlatokat tegyél a nevemben!

-     Tudom, de mindig azt szokta mondani, hogy kockázat nélkül nincs haszon.

-     És te kockáztattál… Az én nevemben. Megáll az eszem!

-     Igen, de mint mondtam…

-     Hát ez… Hm… Ezért mentél oda…

-     Igen. És háromra jön tárgyalni.

-   Tárgyalni… És nem akartál erről tájékoztatni? És ha én nem akarom megvenni a cégét? És ha nem jó a három óra? Eszednél vagy te?

-     Uram, engedelmével, biztos vagyok benne, hogy meg akarja venni, ha teheti, és…

-     Rendben… Cseszd meg! Ki kéne, hogy rúgjalak. Ha nem jön össze az üzlet, ki is foglak.

-     Akkor előkészíttessem a tárgyalót?

-     Igen. De ettől még nem randizhatsz a lányommal!