Ünnepre hangolva

Ha már Advent, akkor hangolódjunk egy kicsit az ünnepekre! Az sosem árt, igaz?

Advent

Ma van Advent első napja. Ez az időszak a Jézus születésének ünnepére való felkészülés. Az ünnep eredete az V-VI. századra nyúlik vissza.

Advent a reményteli várakozás, a lelki készülődés ideje. 4 hétig tart, a december 25-e előtti negyedik vasárnappal kezdődik.

Ezek a tények. De nem akarok egyháztörténeti fejtegetésbe belemenni, hiszen, bevallom, nem vagyok vallásos. Ezért, bár gondolom, ezzel nem vagyok egyedül, számomra, és családom számára is, az Advent a Szeretet ünnepére való felkészülés időszaka.

A héten megtettük a lakás karácsonyi díszbe öltöztetésének első lépéseit. A díszített girlandok, karácsonyi gyertya- és mécsestartók, és persze az adventi koszorú, mind-mind elfoglalták a helyüket. És meggyújtottuk az első gyertyát. 

A égőfüzérek felhelyezése az ablakokra, illetve a terasz korlátjára és a tetőre, a ház urának feladata, ami még várat magára. De, ami késik, nem múlik, így meglesz majd az is a maga idejében.

Szeretem ezt az időszakot. Előkerülnek a receptgyűjtemények, a karácsonyi zenék és filmek. Még csak fejben, de lassan összeáll az ünnepi menü, és, ami még fontosabb, eldől a ki, mikor, hol kérdése is. Biztosan más családokban is nagy szervezést igényel annak eldöntése, hogy hol is töltsék a Szentestét? Az első napot. Majd a másodikat. Évekig, míg a gyerekek kicsik voltak, minden második évben utaztunk Karácsonykor, mivel  anyósomék vidéken laktak. Pár éve azonban felköltöztek Pestre, így többé nem utazunk. Már csak az igényel nagy logisztikai feladatokat, hogy melyik napon hová menjünk, illetve ki jön hozzánk?

De, előbb-utóbb minden a helyére kerül, és nincs más hátra, mint megélni a Szeretet ünnepét, a szeretteink körében.

"There's so much to be thankful for"

Magyarországon nem ünnepeljük a Hálaadást, de azt hiszem, nagyon sok minden van, amiért naponta hálát adhatunk a Sorsnak.

Karácsony

Lassan, de biztosan közeledik a Karácsony :) Ezt a reklámot pár napja láttam először. Szerintem nagyon szépen és aranyosan mutatja be, hogy mi is az ünnep egyik lényege.

Tudjunk adni! Ne csak Karácsonykor! És a lényeg: néha egy mosoly, egy kedves szó, egy gesztus, sokkal többet ér, mint egy drága ajándék.

Smile

Lehet, nem mindenki tudja, de a filmtörténet nagy-nagy legendás alakja, Charlie Chaplin komponálta ennek a gyönyörű, keserédes dalnak a zenéjét. Legtöbben talán Nat King Cole előadásában ismerik, de sok zenei nagyság elénekelte már.

Josh Groban is, mert, ahogy nyilatkozta, egyik örök nagy kedvence ez a dal. Olyannyira közel áll a szívéhez, hogy idei, világ körüli turnéja minden koncertjén a Smile volt az utolsó ráadás dal, egy szál zongora kíséretében.
Az USA-ban több tévéshow fut, közülük a Regis&Kelly az egyik legsikeresebb. Josh többször énekelt már a műsorban, sőt, három alkalommal  - bizonyítva pompás humorérzékét - betöltötte Kelly mellett  a műsorvezető szerepét is, a nyugdíjba vonuló Regist helyettesítve. A videó a férfi műsorvezető, Regis búcsú műsorából való, ami pár napja volt. Josh gyönyörűen énekli a Smile-t, miközben a háta mögött mindazon hírességek tűnnek fel a vásznon, akik már nincsenek közöttünk, de Regis a műsorában fogadta őket anno.

Gyerekszáj

Párommal ma belefutottunk egy csöppke lány sopánkodásába.
Küzdötte fel magát a maximum 6 éves szőke angyalka a lépcsőn, igyekezve beérni 4 év forma kisöccsét. A kislány megállt a lépcső tetején, és megállapította:

- Te nálam is MÉG sokkal rosszabb vagy!

A zene gyógyító ereje

Pici gyerekkoromból emlékszem egy dalra. "Szívbajok ellen, kisasszony, szedjen tangót!", szólt a sláger. Azt nem tudom, hogy a táncra vagy a zenére gondolt-e a dalszerző, de most úgy vélem, hogy a zenére.

Én nem vitatkozom senkivel, aki azt mondja, hogy a zenének gyógyító ereje van. Hogyan is tenném, mikor hiszem, hogy ez így van :) Alkalmazom is. Sőt!!! Tegnap óta, kérem szépen, orvos által felírt gyógymóddá vált, tehát: papírom van róla, hogy zenét KELL hallgatnom. Főként este, lefekvéskor, hogy ellazítson, és tompítsa, elfedje a fülem csengését, bongását, és segítsen elaludni. Úgy döntöttem, most tényleg betartom az orvosi utasítást, amit így neveznek: hangdúsítás. És ki lenne erre a legjobb eszköz, mint Josh Groban, akinek a hangja igazán .... gyönyörűen ... dús ...

Éjjel-nappal

Ősz

Az ősz a legszebb évszak. Van, aki nem szereti, mert a lassú elmúlást jelképezi számára, mielőtt beköszönt a fagyot hozó, kérlelhetetlen tél. Igen, tagadhatatlan, hogy van benne igazság, hiszen az emberi élet szakaszait hasonlíthatjuk a napszakokhoz, de ugyanúgy az évszakokhoz is. A tavasz a játékos, pajkos, virágba boruló gyerekkor és kora ifjúság; a nyár a tüzes, erőtől duzzadó fiatalság;, az ősz az idősödő, lassuló középkor; a tél pedig a lassú, fáradt öregkor.

Ha pusztán a színeket tekintem, nem hiszem, hogy az ősz gyönyörűséges színpompáját bármi elhomályosíthatná.

Csodás helyen jártam a minap. Az ősz színei és az elmúlásnak, az örökké való szeretetnek emléket állító, fennkölt, gyönyörű Fiumei úti Sírkertben.

Habos tekercs

Azt hiszem, más is egyetért velem, ha azt mondom, néha az egyszerűbb a nagyszerűbb. Így van ez az ételek esetében, jelen esetben a sütemények háza táján is. 

Igazság szerint nem vagyok nagyon jó barátságban a habos süteménnyel, még akkor sem, ha mint tudjuk, "jaj, de jó!". A cukrászok által készített habos műremekek jobban vonzanak, mint a házilag készített társaik, viszont egy-egy kelt tésztából készült házi sütemény kenterbe tudja verni nálam a legszebb, legfinomabb cukrászati csodát is. Furán hangozhat, tudom, de ez van :)

Gyerekkorom kedvence egy egyszerű habos tekercs. Igen, habos, de nem ÚGY habos :)) Elkészíteni azért annyira nem egyszerű, lévén kelesztett tésztáról van szó, tehát nem elegendő összekavarni a hozzávalókat, mint a piskóta esetében, hanem gyúrni kell. Nosza, lássuk, mi kell hozzá.

Hozzávalók (1 tepsihez):

Tészta:
40 dkg liszt (fele finom, fele rétes)
25 dkg margarin
3 db tojás sárgája
reszelt citromhéj
3 dkg élesztő tejben futtatva

Töltelék:
5 db tojás fehérje
kb. 30 dkg porcukor
1 csomag vaníliáscukor

A margarint belemorzsoljuk a lisztbe, amibe én szoktam szórni egy kevés cukrot, beleszórjuk a citromhéjat, majd a felfuttatott élesztővel és a tojások sárgájával összegyúrjuk a tésztát, szükség szerint használunk még lisztet. Két kis cipót formálunk az összedolgozott tésztából, és picit pihentetjük, kelesztjük.

A tojás fehérjét a cukorral kemény habbá verjük, majd a vékonyra nyújtott tésztára simítjuk. A tésztát feltekerjük, és kb. 3 cm vastagságú darabokra felvágjuk. A pici tekercseket picit formázzuk, margarinnal kikent tepsibe tesszük, hézagot hagyva közöttük, mert a sütőben dagadnak, a tetejüket megkenjük a maradék habbal. Gázsütő 3-4-es fokozatán, középen, nagyon világosra sütjük.

A tojáshabba ízlés szerint kókuszreszeléket vagy darált diót, mandulát, mogyorót is tehetünk.

Jó étvágyat!

Josh Groban - Andrea Bocelli

Mivel előző bejegyzésemben többször említettem a két úriember nevét, azt hiszem, itt az ideje, hogy meg is mutassam, hogyan énekelnek ők együtt. Ez az a dal, amit Josh 17 !!! évesen elénekelt a Grammy díjátadó főpróbáján nem mással, mint Celine Dionnal!!!, mert Andrea nem tudott megjelenni a próbán. Hatalmas mérföldkő volt ez a most 30 éves Josh életében, talán innen datálhatjuk karrierjének kezdetét. A dalt, ami Celine és Andrea hangjára íródott, és amely a Camelot című rajzfilm betétdala, David Foster írta, aki Josh mentora és ha úgy vesszük, felfedezője volt. Josh nem operaénekes, mégcsak nem is tenor, hanem balzsamosan lágy, ugyanakkor lélegzetelállítóan erős hangú, lírai bariton. Most nem írok többet róla, inkább hallgassuk meg a dalt.

De pótolom Josh bemutatását hamarosan :)

Kérdések

Léteznek számomra megmagyarázhatatlan dolgok az életben. Némelyiknek van tudományos magyarázata, mégis nehéz megérteni, és van, amelyiknek tulajdonképpen nincs semmilyen értelmes, logikus magyarázata, csak úgy létezik.

Csokorba szedtem pár darab, meglehetősen költői kérdést. Ha valaki megmagyarázza nekem őket úgy, hogy meg is értsem, kap egy mezei pirospontot :))

1. Miért nem adjuk fel az óraátállítás rémségesen ostobának tűnő szokását? Az égadta világon semmi értelme nincs, csak összezavarja az embert. Na nem azzal, hogy egy órával többet avagy kevesebbet kell aludni, hanem azzal, hogy durván beleszól a napi rutinba. Főleg, ha valaki elkésik a munkából, vagy korábban akar hazamenni, mert elmulasztotta az irodában átállítani az órát :) Miért nem lehet szépen megvárni, hogy napról napra pár perccel korábban sötétedjen ránk? Miért kell azt mondani, hogy állítsuk vissza egy órával az időt? Egyik nap még világosban indulok haza munka után, másik nap pedig már sötétben. Nem elég, hogy sötét van reggel, mikor elindulok dolgozni, de sötétben is érek haza. Ergo: egész nap csak az ablak mögül figyelhetem lopva a Nap sugarait, a lehullott, ezernyi színben pompázó falevél kergetőzését. És ennek nem örülök. Nem nyerünk semmit vele, nem spórolunk energiát. És napsütés hiányában csappan a jókedv, és a D-vitamin mennyiség. Tiszta vámpírnevelde!
2. És el is érkeztem a második ponthoz. Vámpír. Nincs "velük" semmi gondom. Én is olvastam Alkonyatot :) Az első részt. A másodikat nem bírtam, megőrültem tőle, olyan ... olyan ... semmilyen volt. DE nem is ez a gondom. Hanem az, mikor tucatnyian akarják meglovagolni egy ember sikerét. És ez nem csak a vámpírregényekkel/filmekkel van így. Nagyon szeretem az egyedi dolgokat, legyen szó könyvről, filmről, festészetről, sportról, zenéről. A zene esetében mindig vakarózom, mikor a rádióban meghallok egy dalt és nem tudom eldönteni, hogy Rihanna avagy Beyonce énekel-e, esetleg Alexandra Burke vagy Leona Lewis. Sőt, már összekeverem Christina Aguilera-t Lady Gaga-val. Tévedés ne essék, nem vagyok egyik énekesnőnek sem rajongója, de van mindegyiknek olyan dala, amit szeretek, jónak tartok. De azt nem tartom jónak, hogy másolják egymást. Mintha a "ha neki bejött, nekem még jobban be fog jönni" vetélkedőnek lennék szem- és fültanúja. Lehet, hogy a hiba az én készülékemben van, nem kétlem, mert más, példának okáért, simán összekeveri Josh Groban baritonját Andrea Bocelli tenorjával. Egy klasszikus éneklést tanult popénekesét egy operaénekesével. Valószínűnek tartom, hogy fent említett hölgyek rajongói is ugyanúgy megmondják kedvencük egyetlen hangjából, hogy igen, ő az, mint én Josh esetében. Viszont Groban tagadhatatlanul, kétséget kizáróan egyedi. Mind stílusát, mind hangját tekintve. Aki nem ismeri, annak csak ajánlani tudom, járjon utána :)
3. Maradva a zene területén. Hogy lehet egy Justin Bieber kaliberű gyerekből énekes világsztár?! Nem kellene ehhez tudni például énekelni?!?!? Tudom, tudom, ízlés kérdése, stb. De akkor is! Az az egy vígasztal, hogy a fanjai előbb-utóbb felnőnek és talán elkezdenek zenét hallgatni JB helyett. Olcsó vígasz, és lehet, soha nem következik be :( De, ha őket boldoggá teszi ...
4. Hogyan utálhatja valaki a paradicsomot önmagában, mikor imádja a lecsót és a paradicsomos húsgombócot?!
5. Hogy tarthat valaki házikedvencként tányérnyi, rengeteg lábú pókot, lábatlan kígyót?! A hörcsög, tengerimalac, macska, kutya már smafu?!
6. Szeretek repülni. Viccesebb kedvűek kedvéért: nem, nem söprűvel, repülőgéppel. DE ... igen, igen, tudom, hogy felhajtóerő, de ... HOGYAN MARAD FENT?! :))
7. Hogy lehet valakinek Steven Seagal a kedvenc SZÍNÉSZE? 

Hirtelen ennyi. Élek a gyanúperrel, hogy ha 100 kérdést tennék fel, akkor sem találnék egy megoldást sem ...

Emlékezés

... mindazokért, akik már nincsenek közöttünk ...

Négylábú családtagok

Pár napja új taggal bővült a családunk. Kleo új kis társat kapott Nelson személyében. Így újra két kutya birtokolja az udvart és bohóckodásban nincs hiány :))

Kleo

Nelson

Sütőtök krémleves

Mi lehet annál szórakoztatóbb, trendibb, no és persze finomabb, mint ha Halloween idején (elnézést, de jobban kedvelem ezt az elnevezést, mint a Halottak Napját) a család apraja-nagyja egy cél érdekében ügyködik? Talán semmi :) A cél: tökfeldolgozás :))

1. apa megvásárolja a gyönyörű, nagy, kerek, élénnarancs színű tököt;

2. művészi vénával megáldott művésztanonc nagylány vicces-haragos tökfej lámpást varázsol belőle;

3. anya ínycsiklandozó krémlevest készít a zamatos zöldséghúsból;

4. kisebbik lány aktívan kiveszi a részét a megpírított tökmag megdézsmálásából.

Kell ennél jobb? Ugye, hogy nem? DE!!!! Miután a leves lehűlt: TEGYÜK BE A HŰTŐSZEKRÉNYBE!!!! Így nem találkozunk vele reggel a konyhapulton, és nem kell kiönteni.

Silly me!!!! :(

Hozzávalók:
sütőtök
sárgarépa
fehérrépa
hagyma
friss rozmaringlevél
durvára őrölt színesbors
őrölt babérlevél
borókabogyó
gyömbér
cukor
só
olivaolaj
főzőtejszín
alaplé

A zöldségeket aprítjuk, fűszerezzük, olivaolajjal meglocsoljuk, és előmelegített sütőben megsütjük. Közben, kihasználva a sütő melegét, a megmosott tökmagot is megpirítjuk; esti tévézéshez kitűnő ropogtatnivalót kapunk :)

A megsült zöldségeket hagyjuk egy picit hűlni, majd botmixerrel krémesre turmixoljuk. Levesalappal, ami készülhet húsleveskockából is, kívánt sűrűségűre higítjuk, majd főzőtejszínnel krémesítjük. Szükség szerint utánfűszerezzük. Hámozott, pirított tökmaggal tálaljuk.

Jó étvágyat! :)

Olvassunk valamit

   
Nem tudom, ki hogy van az olvasással, de én nem tudok meglenni nélküle. Olyannyira, hogy egyszerűen értetlenül állok az olyan kijelentések előtt, mikor valaki azt mondja, hogy nem olvas könyveket, mert nincs rá ideje, nincs hozzá kedve, elég neki a munkához szükséges dokumentumokat olvasni nap mint nap, és így tovább. Szerintem ezek igencsak gyenge érvek. Aki nem olvas, hogyan jut elegendő szellemi táplálékhoz? Nem úgy tartják, hogy olvasni KELL ahhoz, hogy fejlődjön a szókincsünk, gyarapodjon a fantáziánk? Nem lehet elegendő a vizuális inger, amit a tévécsatornák és dvd-k, valamint a számítógép, internet kínál. 

     Ahogy mondtam, én nem tudok meglenni olvasás, könyvek nélkül. Olyannyira, hogy halmozom az élvezeteket és egyszerre mindig több könyvet olvasok. Kell egy könnyedebb, kell egy mélyebb, elgondolkodtató alkotás, kell egy kisebb terjedelmű, ami könnyen befér a táskámba, hogy a metrón is tudjak olvasni munkába menet, és hazafelé. Nem mondom, hogy naponta több órát töltök olvasással, mert annyi szabad időm nincs, de mindig szakítok rá legalább negyed órát. Ez olyan dolog, ami ... jár nekem :) Ami nélkül nem lennék teljes.

     Ma két regényt fejeztem be: Tad Williams - Virágok háborúja, illetve Nicholas Sparks - Menedék. Két merőben más stílusú regény.

A Virágok háborúja fantasy, amiben Williams csodálatos tündérvilágot teremt, ám kiderül, hogy semmi és senki nem az, aminek látszik, még akaratán kívül e különös világba csöppent 30 éves, kiégett zenész főhősünk sem, aki röpke időn belül visszasírja eseménytelen, kisstílű földi életét. Ám kiderül, hogy ő a kulcs egy ördögi terv megvalósításához, és rövidesen nincs olyan fura teremtménye a tündérvilágnak, aki ne akarná őt fogságba ejteni és elpusztítani. Fordulatos, kalandos történet párhuzamos világokról, a Jó és Rossz örök harcáról.

A Menedék egy fiatal nő elgondolkodtató, felkavaró története, aki felbukkan egy poros kisvárosban, űzött vadként, riadtan, és próbál új, átmeneti lakhelyén észrevétlenül éldegélni. Azonban felkelti a két kisgyerekét egyedül nevelő özvegy férfi figyelmét, és a nő, kétségei ellenére, kapcsolatot teremt a családdal. A történet kiszámíthatóan, egy ideig szinte lassan csordogál, nem tartogat meglepetéseket, mégis működik. A férj karakterének felbukkanása, bármennyire ellenszenves is ez a bomlott elméjű, szadista ember, szükségszerűen felpörgeti az eseményeket, mígnem elérkezünk a sejthető végkifejletig.

Két merőben más stílus, egyben hasonló mondanivaló, hiszen mindkettőben küzdelem folyik a fennmaradásért. A Virágok harcában két világ léte a tét, a Menedékben egy nő és egy család élete.

    

     Az asztalomra nézve találok még olvasnivalót, nem fogok unatkozni a továbbiakban sem, azt  hiszem :) A hektikusság jegyében itt van Marian Keyes édes-bús-könnyed regénye, Hermann Hesse mély mondanivalójú, elgondolkodtató alkotása, Maggie Stiefvater fantasy történetfolyamának második része és Tasmina Perry árulással, hazugsággal, bűnökkel terhes, felső tízezerről szóló története. Jó nekem! :)

Adagio

Tegnap tehetségkutatót néztem a tévében. Megmutatom,  én hogyan szeretem az Adagio-t :)

Rakott hal

Saját recept :)

Hozzávalók ízlés szerinti mennyiséghez:

halfilé
füstölt parasztsonka
cukkini
újhagyma
paradicsom
kaliforniai paprika (piros és sárga)
magozott olivabogyó (zöld és fekete)
füstölt mozzarella
reszelt parmezán
friss bazsalikom
só
bors

Először a ragut készítjük el, mert a hal gyorsan megpuhul, ezért picit segítünk a zöldségeknek összepárolódni. Egyenlő kockákra aprítjuk a zöldségeket, kb. másfél-két centis kockákra, és olivaolajon összepároljuk őket, enyhén sózzuk, borsozzuk. A paradicsomot két részletben teszem hozzá, a felét az elején, hogy egy kis szószt képezzen, a másik felét pedig utoljára, hogy a kockák láthatók legyenek. Nem főzzük puhára a zöldségeket, nem az a cél, hanem picit összemelegítjük, előkészítjük sütésre. Lezárás előtt apróra vágott bazsalikomlevéllel, és felkarikázott zöld, illetve fekete olivabogyóval bolondítjuk az ízeket.

A halszeleteket sózzuk, enyhén borsozzuk, olajjal megkent tepsibe rakjuk. Ráterítjük a ragut,  parmezán sajttal – erőteljes íze miatt – enyhén  megszórjuk, (én a "porított", tésztákhoz használatos, előrecsomagolt változatot szeretem), apró kockákra vágott pirított sonkával bolondítjuk, olivaolajjal picit megfröcsköljük, majd füstölt mozzarella szeletekkel borítjuk. 20-25 perc alatt készre sütjük. Párolt rizzsel tálaljuk.

Jó étvágyat! :))

Jackie

“Egy jó kutyának, halála után, a legjobb helye a gazdája szívében van.”

After his death, a good dog's place is in his master's heart.

Ember vagy állat?

Nem értem a világot. Ma reggel arról számolt be a hírolvasó, hogyan kínzott hosszú hónapokon át, módszeresen halálra három férfi egy 25 éves lányt. Délután pedig arról, hogyan vert halálra egy fiatal férfi egy hajléktalant és vette el tőle a 60 Ft készpénzét! Párommal csendben ültünk az autóban mindkét hír után. Nem, nem azért, mert már immunisak vagyunk az ilyen történetekre. Nem. Egyszerűen a megdöbbenés nem enged szóhoz jutni.

Egyetlen szó jutott eszembe mindkét eset hallatán: állat! Mert az ilyen nem ember.

Délután állatorvoshoz kellett vinni Jackie kutyánkat, aki több, mint 13 évvel ezelőtt nálunk látta meg a napvilágot. Első lélegzetvételétől a családunk tagja ez az örök kölyök, bohókás, hűséges németjuhász. De most beteg. A kor lerombolta a gerincét, szinte egyik napról a másikra. Tegnap még komótosan ugyan, de szinte szaladt a hosszú lépcsőn. Ma viszont egyáltalán nem tud lábra állni. A hátsó lábai nem bírják már el. Kapott szteroid injekciót. Holnapig várni kell. Ha lábra tud állni és menni rendesen, akkor gyógyszert és vitamint kell adni neki élete végéig. Ha éppen csak állni tud, újabb adag szteroidot kap. Ha nem tud felállni, két út közül választhatunk. Egyik a kétes kimenetelű és nagyon drága gerincműtét. Másik ..... tudjuk jól, mi a másik lehetőség.

Kleo öt éve a családunk tagja és Jackie párja. A betegnek melegben kell lennie, ezért beköltöztettük a garázsba.  Mindkét kutya ugatott és vonyított, ki-ki a maga helyén. Nem volt csend egy percre sem. Mígnem Kleo leköltözhetett a párjához. Azóta csend van. Megnyugodtak. Mert a társuk mellett vannak és érzik a szeretetét.

Egyetlen szó jut eszembe, ahányszor látom, hogyan puszilja meg egymást a két kutyám: emberi!

A mai nap tanulsága: már tudom, hogy soha többé nem fogom az emberi szörnyetegekre azt mondani, hogy állat. Soha!